újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Csak egy pofon

2018. augusztus 19.

Vissza a naplóhoz

Valószínű nem fogok osztatlan elismerést kiváltani azzal, amit néhány sorban megemlítek. Senki ne vegye magára, rólam van szó.
Van itt egy csoport, ahová- úgy érzem- nem tudtam teljesen beilleszkedni. Eddig nem volt ilyen problémám, sok csoport tagja vagyok, mindenhol jól érzem magam. De itt...szóval itt más a helyzet.
A csoport tagjai jórészt fiatalok, akik nem sokat kertelnek- úgy is mondhatnám, nem számolnak el tízig, mielőtt valamit leírnak, amúgy szabadszájúan néven nevezik a gyereket és "sáros szájjal" megmondják a tutit. És ez az, ami engem bánt.
Oly sokat olvastam róla, meg taasztaltam is, milyen gyönyörű a nyelvünk, gazdagsága páratlan. Tehát a "csúnyát "is ezerféle módon képesek vagyunk kifejezni, mégis, mégis sokszor marad az az egy, sokszor káromkodásnak is beillő kifejezés...
Arra gondoltam, mindez neveltetés kérdése.
Hányszor hallom,hogy vétek a gyerekeket megütni, mert attól nem lesz jobb. Anyám, aki vezetővédőnő volt, bizony nem sokat töprengett, ha valamit rosszul szóltunk, vagy csúnyán beszéltünk. A keze olyan volt, mint a rakéta, egy-két orroncsapás után rögtön tudtuk az illemet és a csillagokat nem a sötétedő égen kerestük, mert ott lebegtek előttünk...
Nem mondom, hogy örültem annak a néhány pofonnak, de az értelmét egy életre megjegyeztem, ma már hálás vagyok érte, mert soha nem beszéltem csúnyán, a legnagyobb káromkodásom is az volt, ha valami kiborított, hogy "basszuskulcs", de még azt is halkan mondtam. Csak hát most, ez a beilleszkedés...
Szeretném is a Ti véleményeteket megtudni, mert lehetséges, hogy rosszul látom a dolgokat. Bár most, hogy gyakran itt vannak a szomszédék kicsi unokái, hmmmm-tudnék miről mesélni....
Tényleg olyan ártalmas, ha időnként meglegyintünk egy gyereket? Az én példámon keresztül nézve, hosszú életem alatt semmiféle lelkitörést nem okozott anyám kezejárása, sőt-mint írtam-így utólag hálás is vagyok érte, mert igenis tanultam belőle..
/BI/

A bejegyzést írta: Ilona

Hozzászólások

Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: