újabb események régebbi események további események
11:15
zsoltne.eva új hozzászólást írt kalozlány naplóbejegyzéséhez
11:07
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
11:03
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
10:55
kalozlány új hozzászólást írt Tündér naplóbejegyzéséhez
10:40
kalozlány új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
10:38
kalozlány új hozzászólást írt egy cikkhez
10:36
kalozlány új hozzászólást írt egy cikkhez
10:30
kalozlány új hozzászólást írt egy cikkhez
10:25
kalozlány új bejegyzést írt a naplójába
08:32
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
08:07
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
22:52
Ilona új hozzászólást írt egy cikkhez
22:42
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
22:42
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
22:39
Dildaln új hozzászólást írt egy cikkhez
22:24
Virág új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
22:17
Virág új hozzászólást írt egy cikkhez
22:15
Dildaln új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
22:13
Virág új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
22:13
Virág új hozzászólást írt az egyik cikkéhez

Csapatmunka…

2017. december 21.

Vissza a naplóhoz

Elnéztem, ahogy nap, mint nap felkapja, és keveri-kavarja a faágakat elhagyott, az utolsó egyszer-többször hatalmas kupacokba hordott rengeteg faleveleket és megbontva szárazon viszi szerte-szét a szél...
Már azt hittem itt felejtik nekünk a tavaszig, de ennek ma - úgy tűnik - vége. Tizenhat szorgos közmunkáskéz azon iparkodik éppen, hogy a tér és lakói ismét fellélegezhessenek, vagy még jobb számukra, ha mielőbb befejezik a melót és végre ezt is letudhatják. Még pár óra és a csapatmunka meghozza a várt eredményt. Kitartás az ebédig! Vagy még tovább? Azt hiszem alábecsültem a mennyiséget.

Mindig tudtam, csak kitartással és szorgalommal lehet előbbre jutni, ha valamit el szeretnénk érni. Kicsiben is így van ez. Eddig húztam halasztottam, de látva az elszántságukat, nekem is kedvem szottyant megszabadítani végre az ablakom alatti Aloa-verához hasonlatos, bár az is lehet közönséges cserjét, nem csak a száraz avartól, hanem a közepébe pottyantott használt papírzsebkendőtől is. Nem nézhettem tovább, és bízhattam abban, hátha felkapja a szél...
Most persze könnyen dőlök hátra, hogy már ezen is túl vagyok. Hát mit mondjak, ez a kis gereblyézés engem már megizzaszt…

A bejegyzést írta: zsoltne.eva

Hozzászólások

A naplóbejegyzéshez nem szólhatsz hozzá.

Ehhez a bejegyzéshez még senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: