Csendes téli napjaim
2013. február 24.
Tél közepén, magunk mögött hagyva az ünnepeket, a lázas készülődéseket, ünnepi ebédeket. az ünnepekkel járó felhajtást, csendesen telnek nyugdijas napjaim.
Én élvezem ezeket a napokat, különösen, ha kint fehér a táj és szállingózik a hó. A télnek is megvan a maga hangulata.
Reggel, mikor összetört csontokkal felébredek, kiengedem a kutyust, megetetem, elkészítem a szomszéd cicáinak is a reggelit, ugyanis a szomszédnőm abban a hitben él, ha nem ad a cicáinak kaját, majd eltünedeznek a háztól. Emiatt nekem a reggeli etetés nagyon izgalmas, egyrészt figyelnem kell arra, nehogy a kutya észrevegye, hogy rajta kívül a halálos ellenségeit is etetem, másrészt terepszemlét kell tartanom, hogy senki ne tudja, hogy a cicák nem a portán fogott egerektől gömbölyödnek.
Következnek a madarak! Tördelem a tavalyi diót, már nagy izgalomban vannak a cinkéim, mire kiérek az etetőhöz. Bentről figyelem, amíg vidáman röpdösnek, egészen addig, amíg meg nem jelenik a galamb-pár, akik kisajátítják az etetőt és beletelepszenek, megkezdődik a közelharc a cinkékkel a magokért.
Így telnek el a reggeli óráim.
Nagyon szeretem Vivaldi Évszakait, most a Telet hallgatom, megnyugtató délelőtti kikapcsolódás. Közben eszembe jut egy dal, nevezetesen " Mit főzzek ma magamnak? "
Így, ünnepek után feltétlenül csak valami vitamindús egyszerű étel dukál. Tehát káposztaleves lesz, nokedli csirkefar-hátból készült pörkölttel, mert azt a kutya is szereti.
A levesbe a káposztán kívül egy kis zöldség-félét is szoktam tenni, hogy igazán tartalmas legyen. A répát nem a Tesco-ban vettem, hanem a piacon, ott magyar árút is lehet kapni. Nagyon szép volt, egészen addig, amíg fel nem vágtam és a közepéből egy kis kukac ki nem dugta a fejét, hogy szétnézzen a nagyvilágban. Sajnáltam, így őkelmét répástul együtt betettem a kukába. A "tartalom" tehát elmaradt.
Délben aztán a terített asztalnál neki ültem tartalmatlan levesem elfogyasztásának, mikor jött a postás az újságpénzért, közben elmesélte az utcabeli újdonságokat. No, nem baj, a káposztaleves hidegen is jó.
Mosogatás közben aztán újabb csengetés, most a kéményseprő jött megvizsgálni,hogy szelel-e a kémény, mert pucolva már évek óta nem volt.
Miután a kutyát végigkergettem a kerten, hogy megtudjam kötözni a kéményseprő biztonsága érdekében, a szaki bevilágított valami műszerrel a két kéménylyukba, elkért ötezer forintot és elment. Én azért még ahol hozzáfértem, kiszedtem a kormot a kéményajtó nyílásain.
A délutánt a mozgásnak és a sportnak szenteltem. Nekem nem kell szobabicikli és egyéb zsírégető gép. Miután a hó elolvadt, kézbe kapok két vödröt és minden nap kihordok a pincéből egy párvödör vizet. A következő napi adag is biztosítva van, mert a talajvíznek az a tulajdonsága, hogy mindig több jön vissza mint amennyit kihordok.
De most már igazán rám férne egy kis pihenés. Leheverednék,, de ebbéli szándékomat a kutya megneszelte és azonnal elfoglalta a helyemet. Igencsak rossz néven veszi, ha odébb akarom tuszkolni.
Közben csörög a telefon, a barátnőm sirva hív, előadja nagy gondját a vízóráról, de ez már egy másik történet..
Bánatosan letelepszem a számítógép mellé, leírom ezt a csendes téli napomat, mivel a hang nem jó a gépen, hallgatom Vivaldit és arra gondolok, bár szeretem a telet, jó lenne, ha jönne már a tavasz, a rügyfakadás, veteményezés, lenne mit csinálnom, nem unatkoznék egész nap!
- Ilona B. T. -
Video: youtube.com
Kép: net
A bejegyzést írta: Tündér
Hozzászólások
időrendi sorrend
Köszönöm Virág, Sanda, Yolla, Joboszi! :))
Pussz. Ilona
Nagyon mozgalmas napod volt,Veled együtt izgultam a cicáknál, és a madaraknál.)
további jó és szép izgalmas napokat kívánok, a nyugdíjas éveidben.)
joboszi
Velünk, nyugdíjasokkal, mindig történik valami, állandóan van tennivalónk, keresnünk sem kell.
Pussz: Yolla
Jól irsz.
Mozgalmasan telnek a napjaid, igazán nem panaszkodhatsz! :)
Puszi