Duzzogás
2012. március 18.
Igazi egyéniség, avagy a makacsság sok arca.
Mindig is azt mondta," én soha nem megyek férjhez" csak gyereket akarok, de belül valahol nem volt erről meggyőződve.
Az első lányuk gyönyörű szőke szépség. Hat év múlva megszületett a másik lányuk, gyönyörű, fekete szépség. A lányok imádták egymást, a nagyobbik egy kicsit anyáskodó, óvó, féltéssel vette körül a kicsit. A kicsi makacs, durcás, kicsit magának való. A gyerekek közben óvodába, iskolába jártak. Mindkét gyerek szerette az állatokat, a környék összes kóbor kutyája, macskája náluk kötött ki rövid idő alatt. Bérházi lakás harmadik emeletén, ez nem volt túl szerencsés. Hogy elkerüljék, a kóbor állatok befogadását, vettek a gyerekeknek egy kis kutyát, kistestű foxit. Na nagy volt a boldogság! A gyerekek karakterét tekintve itt látszott meg először melyik milyen. A nagylány iskola előtt és után azonnal vitte a kutyust sétálni, dolgát végezni. A kicsi, makacssága bizonyítására, szinte mindennap bebizonyítja, hogy ha ő akar valamit, akkor nagyon kösse fel a gatyát, aki meg tudja győzni az ellenkezőjéről.
Például este vacsora, a kutyus már evett, de azért kunyerál az asztalnál, mindenki tudja a kutyust kézből nem etetjük. A kicsi lopva dugdos neki egy egy falatot, az apja kicsit a kezére csap, hogy nem szabad, erre hüppögve ugyan, de a másik kezével ugyanúgy dugdossa a falatokat. Az egész család, tudta "nagyon nehéz eset". Képes volt órákig karba font kézzel, némán duzzogni, ha azt érezte, hogy sérelem érte.
Közben felnőttek, a nagylány érettségi előtt, a kicsi hetedikes, természetük most is ugyanaz. A szülők bejelentik, kistestvérük lesz. A nagylány örül, a kicsi duzzog. Megszületett a kisöccsük. A nagylány pótmamásodik, a kicsi rá se néz. Négy hónap múlva, a kis legény sír, anyának még van egy kis dolga, a kicsi lány óvatosan csendben bemegy az öccséhez, felveszi, beszél hozzá, vigasztalja, "no hallgass már, szeretlek, csicsija, mindjárt jön anya". Megtört a jég! Ettől kezdve versenyben vigyáznak a kis tesóra, "törpére", ezt a becenevet adták neki. Eltelt pár év, a nagylány saját családot alapított, és elkezdte a már majdnem tini öccsét ugyanúgy nevelni, mint az ő gyerekeit, szinte anyja akart lenni, ami miatt sokat vitatkoznak. A kicsi lány, öcsiként kezeli, makacssága jó irányba vitte, ha akar valamit, azt meg is valósítja előbb- utóbb. Az öccsével nagyon jó a kapcsolata, a nővérével szinte barátnők. A nővére gyerekeinek, ő a keresztanyja, csak ennyi gyerek után, nem igazán akar saját gyereket!
- Maresz058 -
Video: youtube.com
A bejegyzést írta: Tündér
Hozzászólások
időrendi sorrend
Édes ez a dal...írod itt, hogy az élet ismétli önmagát...milyen érdekes, de tényleg. Én 18 voltam, mikor megszülettek az ikertesóim, igaz apu új házasságából. Utáltam az új feleséget, de babázni akartam, így hozzá is közelebb kellett kerülnöm. Mára teljesen jóban vagyunk, bár már az ikrek is felnőttek. Közben mi elváltunk és lám, mi történt, nagy fiaimnak kisöccse született a volt férjem részéről. Igaz, még nem látták, csak képeken, de ez nem a gyerekeken múlik. Ők nem ellenségesek, csak az új asszony... Épp a múltkorában nevettük a legidősebb fiammal, mondta emlékszik, 7 éves volt, mikor megkérdeztük, akar-e még kis tesót? Azt mondta nem, én pedig azt, hogy pedig lesz ;-)) Azt is mondta, ennyit arról, hogy szeretne-e? ;-)) Persze imádta, nem volt gond szerencsére.
Köszönöm, hogy igazolod az ismétlést, és köszönöm, hogy olvastál!
Maresz
Szia Maresz!
Nagyon kedves írás!
Tudod, nekem is öcsém van, és ezt a dalt is nagyon szeretem!
Puszik!
Köszi, hogy olvastad, jó dolog a testvér!
Maresz
Kedves Maresz!
Nekem sajnos nincs tesóm, ezért szültem két gyereket! :) Ahogy nőnek úgy változik a viszonyuk egymáshoz, és Hál' Istennek jó a kapcsolatuk.
Üdv,
L.
Tudod ők az Én gyerekeim, de nekem is van két tesóm, és mondhatom "az élet ismétli önmagát", valahogy mi is ilyenek voltunk, kissebb korkülömbséggel, Én voltam az anyás, a hugom a duzzogós, az öcsém, a lavírozós, ez sem sokat változott.
Maresz
Kedves Maresz!
Nekem sajnos nincs tesóm, ezért szültem két gyereket! :) Ahogy nőnek úgy változik a viszonyuk egymáshoz, és Hál' Istennek jó a kapcsolatuk.
Üdv,
L.
Tudod ők az Én gyerekeim, de nekem is van két tesóm, és mondhatom "az élet ismétli önmagát", valahogy mi is ilyenek voltunk, kissebb korkülömbséggel, Én voltam az anyás, a hugom a duzzogós, az öcsém, a lavírozós, ez sem sokat változott.
Maresz
Szia Maresz!
A testvérek nem mindig fogadják jól egy újabb jövetelét. Aztán egyszer csak megszokják. A család és gyermekvállalás meg nem kötelező, kell hozzá az érzés, hogy anyává akarjon válni az ember.
Köszönöm, hogy olvashattam.
Üdv:Ailet
Valóban kell, hozzá az érzés! Bízom benne, hogy egyszer érezni fogja!
Maresz
Kedves Maresz, nagyon kedves és szívmelengető történetet írtál nekünk, nagyon köszönjük! Pussz, Tündér
Köszönöm, a lehetőséget!
Maresz
Szia Maresz!
Jó olvasni tőled. Az életből merítesz olyan jellemvonásokat, melyek idővel megváltoznak... én kevésbé tudnám elmesélni, bár biztosan megmutatkozott külön-külön mindannyiunkban, amikor tesók születettek. Anyu lenne a megmondhatója. Nekem csak egy lányom van. Elég baj ez. Lehetett volna több gyermekem is... mutatkoztak jelei. De az élet más irányt vett... Ha nem ezt, ki tudja hogy alakult volna?
Az én kisebbik húgom volt ilyen duzzogós! :-)
Puszi,
Éva
Tudod Ők az Én gyerekeim.
Ez a teljes valós, természetük, köszi, hogy olvastál.
Maresz
Nagyon kedves írás!
Tudod, nekem is öcsém van, és ezt a dalt is nagyon szeretem!
Puszik!
Nekem sajnos nincs tesóm, ezért szültem két gyereket! :) Ahogy nőnek úgy változik a viszonyuk egymáshoz, és Hál' Istennek jó a kapcsolatuk.
Üdv,
L.
Szia Maresz!
A testvérek nem mindig fogadják jól egy újabb jövetelét. Aztán egyszer csak megszokják. A család és gyermekvállalás meg nem kötelező, kell hozzá az érzés, hogy anyává akarjon válni az ember.
Köszönöm, hogy olvashattam.
Üdv:Ailet
Megint csak azt mondom, anyu mindenre tudná a választ... Csak egyre emlékszem, amit mondani szokott, "jó testvérek voltatok".
A testvérek nem mindig fogadják jól egy újabb jövetelét. Aztán egyszer csak megszokják. A család és gyermekvállalás meg nem kötelező, kell hozzá az érzés, hogy anyává akarjon válni az ember.
Köszönöm, hogy olvashattam.
Üdv:Ailet
Jó olvasni tőled. Az életből merítesz olyan jellemvonásokat, melyek idővel megváltoznak... én kevésbé tudnám elmesélni, bár biztosan megmutatkozott külön-külön mindannyiunkban, amikor tesók születettek. Anyu lenne a megmondhatója. Nekem csak egy lányom van. Elég baj ez. Lehetett volna több gyermekem is... mutatkoztak jelei. De az élet más irányt vett... Ha nem ezt, ki tudja hogy alakult volna?
Az én kisebbik húgom volt ilyen duzzogós! :-)
Puszi,
Éva