Ebhideg

2019. január 7.

Vissza a naplóhoz

Nagyon hideg téli nap volt ma. Elárulom, el is pityeredtem. Olyan borzasztó, minél vénebb leszek, annál érzékenyebb. Persze, ehhez hozzátartozik még a múlt évben történt sok szomorú esemény és hiába fogadtam meg, hogy csak a szép dolgokat tartogatom meg és csak arra gondolok, nem megy, mert mindig történik valami.
Néhány napja itt voltak a "gyerekek" és elmesélték, hogy a telki szomszéduk kórházba került és a nagytestű kutyája elfeledve ott van kikötve rövid láncon, hátul a kertben. szegény csak ott áll megmerevedve a hóesésben, két deszkából készült galyiba mellett, élelem, víz és valami odavetett rongy nélkül, amire lefekhetne. Tudni kell, hogy ez a szerencsétlen pára azzal a rövid lánccal nőtt fel a gazdájának soha nem volt hozzá egy jó szava, így nem csoda, ha meg sem lehet közelíteni. A gazdinak van egy fia, aki küldöldön dolgozik, de egyébként sem ott él helyileg. Miután szóltak neki, mi a helyzet, egy-két konzervet átadott a gyerekenek a kutya részére, majd előkelően távozott. Naponta a keresztfiam társa készített neki valami kaját és zacskóban átdobta.
Most, hogy ezt megtudtam, felhívtam az állatmentőket, de a menhelyek tele vannak a "rakétás" kutyákkal, nem vihetik el..
Ma aztán felhívtam a polgármestert, hogy tegyenek valamit, mert a kutya ott fog kikötve, éhen és megfagyva elpuszuni....
Mindezt csak azért írtam le, mert nagyon felzaklatott a felelőtlen állattartás, az érzéketlenség. Nem kötelező kutyát tartani...

A bejegyzést írta: Ilona