Egy életét kioltó barátról...

2011. augusztus 27.

Vissza a naplóhoz

Hangos a téli táj,
Zúgó szél tép öreg fát!
Tovaszállt belőle egy fiatal élet,
Vérrel fedett reszkető lélek!
Úgy érezte ellensége lett a világ,
S szíve kiutat sehogy sem talált!
Testét már hant fedi lelke az ördögé,
Miénk maradt a gyász és a keserű könnyezés!

A bejegyzést írta: Tomi0707

Hozzászólások

időrendi sorrend

Tomi0707

párbeszéd

Válasz erre: Orsolya

Szia Tomi! :(

Üdv Orsolya

Szia

Orsolya

Szia Tomi! :(

Üdv Orsolya

Tomi0707

párbeszéd

Válasz erre: Vázsonyi Judit

Pici zűrzavar van itt, nyelvileg mintha a fiatal lélek a fából szállt volna tova, közben mintha igazából a tájból...

Mindezen túl, ...sajnálom. :(

Néha értelmetlennek tűnik egy vers talán nem érezzük át kellően a fájdalmát, örömét vagy csalódottságát! De ha szeretnéd le vezethetem úgy is, hogy ne legyen zűrzavar. :) Köszönöm a kritikát:)

Vázsonyi Judit

Pici zűrzavar van itt, nyelvileg mintha a fiatal lélek a fából szállt volna tova, közben mintha igazából a tájból...

Mindezen túl, ...sajnálom. :(