Egy indiánlány látomása
2014. november 27.
Nem kaptam rózsát, nem kaptam életet...csak egy farkas vagyok, aki bennem létezett. Hallottam a madarakat, ahogy énekelt, nem volt más csak mi, mert az én nem létezett. Köztünk nincs helye az énnek, nincs is rá szó. Minden rokonom látomása, az enyém, s köztük van a remény. Van egy olyan kunyhóm, ahol készül valami, van egy kiadatlan szoba szívem mélyén, ahol nem vert gyökeret a kétség. Ez a tény, hogy nálam van a kulcs, a jövőre nézve. Mert látomásai vannak egy indiánnak, főleg amikor vágya az álma. Vágyódik az után, hogy álmait lássa. Vágyódik szívre, őszinte kérdésre. A személy, mely kutat - fürkészi lassan és meg is leli, azt mind egyszer a földre dobja, s engem is elkerít. Elkerít tőled, már nem vér folyik ereimben, erő melyet tőled kaptam, vad s vadabb álmaim...
A bejegyzést írta: Zsüsztin
Hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.