Elindultam..
2016. szeptember 14.
Nem nagy kedvvel, mert tudtam mi vár kint. Fűnyírás. Csak beosztással. A lábam szára bánta, mert olyan embert próbáló meleg volt, hogy nem bírtam volna ki a hosszú nadrágot, így csak egy laza sortban álltam neki.. úgy csapódott a száraz gaz virága a lábszáramnak, hogy szinte fájt.. Folyton lefulladt a fűnyíróm, de ez a kisebbik gond lehetett volna.. Akkor is megcsináltam, mármint a szőlők közötti rész felét. Minek? Hiszen elmarad idén is a szüretelés. A szőlő még mielőtt édes lehetett volna, leszáradt. A tök úgyszintén..
Még a fűnyírót kábelestől sem pakoltam be a fészerbe, annyira lefárasztott a vele való bibelődés. Minek, ha másnap újra elő kell vennem, így szépen betakargattam egy árnyékos fa alatt a fekete nylonnal, az egybeolvad a sötéttel, hogy ne legyen annyira szem előtt..
Mindig vegyes érzésekkel indulok el itthonról. Mire megyek ki? Bár megszolgálta az idejét, mégis ragaszkodom hozzá. Egyelőre pótolhatatlan.
A bejegyzést írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
A többire megadtad magad a választ....
szia :)
Az utolsó kibontatlan mondatodban rejlik a lényeg, olvasatomban!
A többire megadtad magad a választ....
szia :)
Igazad van, valóban kiszolgálta az idejét. Ez itt a lényeg. Ma megint eszembe juttatta: Mit nem adnék egy jobb masináért, pl. ami magától elindulna és nekem szinte csak vissza kellene fognom, de azért biztos, ami biztos megtartanám a régit is. Nem lehet az öreget csak úgy egyszerűen kidobni? Ez a baj, hogy olyan ragaszkodó típus vagyok. :-)
Köszi
A szőlő, tök, s minden egyéb, csak akkor adja, amit szeretnénk, ha gondozzuk őket!
Ha nem, betemeti a gaz, és megfulladnak!
Úgy gondolom, nem írtam újat, de leírtam :)
Nem; nem lehet, nem szabad az öreget.....hm
Én sem voltam, vagyok különb, de nem értem el vele sokat....vagyis valamit mégis...ember tudtam maradni, és maradok is, az utolsó sóhajomig, mert így érzem jól magam.
A szőlő, tök, s minden egyéb, csak akkor adja, amit szeretnénk, ha gondozzuk őket!
Ha nem, betemeti a gaz, és megfulladnak!
Úgy gondolom, nem írtam újat, de leírtam :)
Nem; nem lehet, nem szabad az öreget.....hm
Kell egy hely, ahol magadat adhatod, tőled függ, hogy a dolgok működjenek.. Több ilyen is van, de ez különösen, mert nem csak a lelkedet, de a testedet is edzed eközben.. Mindenre jut egy kevés idő, ha nem hát szakítunk rá.. Számító módon.
Nem mindig jön be a belefektetett energia. Nem azt adja, amit vártunk, pedig megtettünk- tőlünk telhető - mindent. De a természet az csodákat tesz. Képes megújulni, feléledni. A segítséget tőlünk, emberektől kapja, de kitől kapja vajon az ember a segítséget?.. Hm
A harmadik napon, ami ma van és még mindig ugyanazt teszem, talán megkapom magamtól rá a választ.. :-)