Elmentek

Ami fájdalmat te érzel,
azzal nem cserélek, de érzem,
mellettem is elmennek az évek,
legtöbbször én is egyedül élek,
meg vannak a magam fájdalmai,
többet köszi, már nem kérek,
a gond, a bánat így is utolért,
nem kerestem, mégis jött,
akkor is, ha többet léptem,
harcolni ellene mit sem ér, az
idő segít, az élet oldalára átbillent,
tudni fogod te is - türelem -
mikor, mit tegyél, hiszen a sorsod
nem arra kárhoztatott, hogy egyedül
lépkedjél.

Álmodban még érzed
szeretteid szeretetét,
de jő a rideg reggel
a kész tényekkel,
lelkedben üres lett
kedveseid helye,
ám a sors már kinyit
számodra egy riglit,
lépj be az új ajtón,
ott lesz a felhajtó
újabb kihívások felé,
tedd a dolgod, s ne félj,
lesz munkád elég,
feledteti lelked sebét.

Emberi sors, emberi érzés.
Álmokat kerget az éji szélvész.
Rád tör a magány, csillog a szemed.
Könnyeid gyöngye párnádra pereg.

Emlékek árja sodor az éjben.
Erőt ad ujra nappali fényben.
Felszáll a sötét, virrad a holnap.
Angyal hoz erőt, bízhatsz a jóban!