Első a vendég!...
2016. július 22.
Hogyan szoktassuk le a váratlan betoppanóst?... Egyszerű. Kilátásba kell helyezni a gyalogtúrát egyenesen ki a kertbe és vissza... egy kis kerti munkát is betervezve. Majd megtudná!?... A pech, ha ebben a nagy melegben is kedve szottyanna rá... Majd elveszti, mire kiér és szembesül a valóval?... A fűnyíró uis nem önjárós. Ha pancsolásra vágyik, hamisítatlan esővíz mindig rendelkezésére áll, csak fel kell húznia... Tizenkét vödör mi az?... és tele van a hordó..., meg a hócipője... mégis belecsobban? Az garantált, a nap végére...
Az egyetlen jó a kimenetelben, ha klímás buszon utazhatsz! Ritka, mint a fehér holló! A legrosszabb, ha klímás, mégsem működik, és az ablakok is zárva vannak... Jól ki van ez találva! Olyan ez, mint a betoppanós vendég, kiszámíthatatlan...
Jó, ha felkészült vagy és neki is van teli zsákja, amiben elfér minden földi jó, alma, dió, mogyoró... Enni való! Mi szem-szájnak ingere, jó ha van egy kis hideg söre... Ide vele!
Addig is, amíg az első vendég útjára indulna, de még várat magára és betoppanna, hogy ne érjen semmi meglepi, jó ha felkészült vagy, mindent előre megtervezel, az sem baj, ha a munka dandárján is túl vagy, hogy első vendégednek szentelhesd drága idődet, élvezd a napot, akár hátra is dőlhetsz... a diófa hűvöset ad mindenkinek, árnyékában akár te is megpihenhetsz! Első a vendég!
A bejegyzést írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Kedves Évi!
Jót derültem a cikkeden, de szerintem félig-meddig tévedésben élsz. Hogy miért? Elmondom.
1. A váratlan vendég olyan, mint mi magunk. Ugyanis vagy szerethető ember, vagy nem.Na már most, ha szereted és váratlanul érkezik valami oknál fogva, valószínűnek tartom, ő is szeret téged és látni akar, ebben az esetben elfogadja a körülményeidet, mint ahogyan téged elfogadott. Tehát nem kell magyarázkodni, nem kell szégyenkezni, ha nem állsz haptákban.Ha a kertbe invitálod, hogy "megtudja"...-szerintem vagy azt mondja, hogy neki most nincs kedve kimenni, vagy elmegy veled...Mindketten megértitek.
2.Ha meg valami "nemkívánatos" valaki toppan be, aki nem tartozik az előbbi kategóriába, én eleve azt mondanám-őszintén-ne haragudj, de én most nem érek rá, a telekre kell mennem, mert vár a munka. Ha ennek ellenére ajánlkozna, hogy ő is veled megy, könnyen lehet, hogy egy életre szóló élménye lenne. Ha nem is ilyen körülmények között, de én is hasonló helyzetben szerettem meg a telket, kerti munkákat..
Puszi, Ili
Örülök, hogy derültél egyet... az kell a mi korunkban. Humor. Az igazsághoz tartozik, hogy már annyira megszoktam a remeteséget, hogy egy cseppet sem zavarna. Külön szerencséjének köszönhetné, ha engem ki tudna mozdítani, mert annak, ahogy írod mindig oka van... :-)
Puszi
Jót derültem a cikkeden, de szerintem félig-meddig tévedésben élsz. Hogy miért? Elmondom.
1. A váratlan vendég olyan, mint mi magunk. Ugyanis vagy szerethető ember, vagy nem.Na már most, ha szereted és váratlanul érkezik valami oknál fogva, valószínűnek tartom, ő is szeret téged és látni akar, ebben az esetben elfogadja a körülményeidet, mint ahogyan téged elfogadott. Tehát nem kell magyarázkodni, nem kell szégyenkezni, ha nem állsz haptákban.Ha a kertbe invitálod, hogy "megtudja"...-szerintem vagy azt mondja, hogy neki most nincs kedve kimenni, vagy elmegy veled...Mindketten megértitek.
2.Ha meg valami "nemkívánatos" valaki toppan be, aki nem tartozik az előbbi kategóriába, én eleve azt mondanám-őszintén-ne haragudj, de én most nem érek rá, a telekre kell mennem, mert vár a munka. Ha ennek ellenére ajánlkozna, hogy ő is veled megy, könnyen lehet, hogy egy életre szóló élménye lenne. Ha nem is ilyen körülmények között, de én is hasonló helyzetben szerettem meg a telket, kerti munkákat..
Puszi, Ili