újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Első nap az iskolában

2017. augusztus 27.

Vissza a naplóhoz

Kiss Richárd leparkolt az iskola előtt, és kiszálltak a feleségével együtt az autójukból. A felesége Kissné, dr. Balog Karola büntető bíró kinyitotta a hátsó ajtót, hogy utódjuk, Balázs is ki tudjon szállni.

A gyerek kicsit megszeppenve nézte a hatalmas épületet, ahová mostantól kezdve évekig járni fog. Elindultak a széles járdán az iskolához vezető lépcső aljáig, ahol Balázska megtorpant.

- Mi van fiam, csak nem megijedtél? - Te már nagyfiú vagy, - neked mostantól kezdve ez lesz a munkahelyed! - Azért kell ide járnod, hogy amit még nem tudsz, - azt itt megtanuld! - Majd meglátod, - nem is olyan félelmetes!

- De anya, én nem félek, csak nem akarom, hogy bekísérjetek!

- Jól van! - Tanítás után érted jön az apád! - Akkor gyere, - hagy adjunk egy puszit búcsúzóul!

- Ne, - mert sokan látnák, - és az olyan ciki!- hárította el Balázska a búcsúzni közeledő szüleit. - Inkább kérem az iskolatáskámat, és az uzsonnás dobozomat! - És fogjunk inkább kezet búcsúzóul!- nyújtotta a kis kezét a szülei felé.

A szülei mosolyogva és büszkén néztek össze! Tisztára az apai nagyapja egyenessége és őszintesége. Nem kertel, nem füllent! A gyerek lassan lehajtott fejjel ment az iskola kapuja felé. A kapuban megállt, visszafordult, és elmosolyodott. Intett a szüleinek, és belépett a kapun.

Bent a folyosón nagy zsivaj fogadta. A gyerekek, - mint a rakoncátlan kiscsikók, futkároztak össze - vissza, és kiabáltak. Végre megszólalt hosszan az első órát jelző iskolacsengő, és a felsőbb osztályosok hamar eltűntek a folyosóról. Csak az új elsősök zsibongtak tovább, - mint egy megriadt nyáj. Az irodából előjött tanító néni próbálta túlharsogni a lármát, de mivel nem sikerült, elővett egy sípot, és belefújt. Hosszan és fülsértően szólt a sípszó, és a gyerekek erre abbahagyták a kiabálást és a szaladgálást.

- Figyelem, gyerekek! - Kettes oszlopba sorakozó! - Ugye mindenki tudja, hogy az milyen? - Jól van! – Akkor utánam in-dulj!- adta ki a parancsot a tanító néni.

Bementek egy osztályterembe.

- Mindenki álljon meg egy padnál, és a táskáját tegye a pad mellé, az uzsonnás dobozt meg a padba!- vezényelte. Miután megtörtént, leültette a gyerekeket, és elővett egy listát az osztálykönyvből.

- Aki a nevét hallja, az feláll, és megmondja, hogy otthon hogy szólítják a szülei! - Én Marika néni vagyok, tehát így is szólíthattok, - vagy tanító néninek!

- Abonyi Géza!

- Én vagyok az!- ugrott fel egy fürge kisfiú. – Engem otthon Gézukának hívnak.

- Jól van, leülhetsz! - Bányai Péter!

- Jelen!- állt fel egy lomha mozgású fiú lassan. - Nekem azt mondják, hogy Peti!

- Rendben Peti, te is ülj le! - Bús Gyula! …… - Bús Gyula! …..- Nincs Bús Gyula? – Akkor Csillag Éva!

- Tanító néni, az én nevem Csillag Évike, és én otthon Szöszi vagyok, mert szőke a hajam!- állt fel egy lenszőke kis tündér. – Te is leülhetsz Évi!

Balázs vágyakozva nézte az ablakon át a felhők vonulását. Gondolatai össze – vissza csapongtak. Engem mikor fog szólítani a tanító néni? És mondjam azt, hogy Balázska? És az nem nagyon kisfiús? Vagy csak egy icinyi - picinyit? Majd azt mondom, - úgy hívnak otthon, hogy nagyfiú! Tegnap még ilyenkor finom reggelit ettem otthon! Az apa csinálta. Vajon most mit tettek a dobozba uzsonnára? Meg is nézem, - vagy egy kicsit meg is kóstolom!

Kíváncsian kinyitotta az uzsonnás dobozt.

- Húúú! - Az apa a kedvenc sütimből is tett a szendvics mellé! Lehajtott fejjel betömött a szájába egy süteményt.

…….- Kiss Balázs! ……- Kiss Balázs!

Balázs felállt a szólításra,- erre a fém uzsonnás doboz csörömpölve leesett az öléből! A többi gyerek erre elkezdett hahotázni. A tanító néni leintette a zajongókat!

- Nos? - Mi történt?- kérdezte kíváncsian.

- Le efett a dobof a fődve!- mondta tele szájjal Balázska, miközben igyekezett az egész süteményt lenyelni!

- Tele szájjal nem beszélünk, - mert nem illik! - Amit meg nem szabad, - a tanítási órák alatt enni! – Arra valók a szünetek! – Most az egyszer még elnézem, - mert nem tudtátok, - de mostantól megbüntetem azt, aki az órák alatt eszik!

– Tehát Balázs, - minek neveznek a szüleid?

- Nagyfiúnak! – Mert már nem vagyok ovis!

- Jól van nagyfiú, leülhetsz!- mondta mosolyogva Marika néni. ……- és ez így ment végig, amíg mindenki be nem mutatkozott.

Ezzel a módszerrel az egész osztály megismerte egymást, és végre rátérhettek az elkövetkező feladatokra. A tanító néni krétát vett a kezébe, és elkezdett a táblára rajzolni, - miközben magyarázott. Ahogy hátra tekintett, megakadt a szeme az egyik nebulón, aki magáról elfeledkezve - egy machbox autót tologatott a pad tetején.

- Nemes Sándor! - Azonnal hozd ki ide a tanári asztalhoz az autódat, mert óra alatt nem szabad játszani! - Majd tanítás után visszakapod!

- Joól van naa!- hozta ki a játékautót kelletlenül Sanyika, és letette a tanári asztalra.

- És aki holnaptól játékot hoz be az iskolába, - attól elveszem, - és csak év végén fogja visszakapni! - Ez itt már nem az óvoda! - Mindenki megértette?- kérdezte szigorúan Marika néni.

A nyomasztó csendet az óra végét jelző csengő hangja törte meg. Miközben mindenki igyekezett elhagyni az osztálytermet, Balázska, - a nagyfiú, sóhajtva kimondta hangosan a kis osztálytársai gondolatát is:

- Hát, ezt jól kifogtuk!

- emillio -



A bejegyzést írta: Tündér

Hozzászólások

fordított időrendi sorrend

Kedves kis semmiség.
Kedves Sanda!

Ez a kis semmiség a Bisztró című 11 részes,
Yollával közösen, és felváltva megírt írásunk
időben hat évvel későbbi folytatása! Itt már
a közben megszületett gyermek első napja
az iskolában. A szereplők (a szülök) életének
változására is utalok benne, de a lényeg a gyermek
gondolkodásmódja, és viselkedése!
Remélem, hogy elég olvasmányos lett!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: