Érvek a dohányzás ellen...
2010. augusztus 8.
Barátom dicsekedett, hogy micsoda hatalmas akarat ereje van, mert sikerült végleg leszoknia a dohányzásról. Nem tartottam olyan nagy számnak a dolgot. Ami neki egyszer sikerült, azt én tízszer is meg tudtam csinálni.
Érvek a dohányzás ellen
Nagyapám nyolcvannyolc éves korában halt meg. Tizenöt éves korától folyamatosan dohányzott, eleinte, míg csak ismerkedett az ízével, sokat szívott, később még többet. Mondta is mindig az orvosa, „Pista bácsi, ennek nem lesz jó vége, bele fog halni”. Nagyapám, aki kiváló egészségnek örvendett, világéletében tevékeny ember volt. Bizonyíték erre, hogy az utolsó leheletéig aktívan verte a nagymamát.
Szörnyű halála volt. Fél óra alatt elvitte a végelgyengülés. Ha nem dohányzott volna, talán még ma is élne.
A kis családi nosztalgiázást félretéve, térjünk át a hazai dohányzás kultúrájának rövid történelmi áttekintésére.
Három cég érdekeinek egybeesése alapozta meg a magyarországi dohányipar robbanásszerű fejlődését.
Egy jelentős támogatottsággal bíró nonprofit közösség utazási irodát nyitott. A több ezer éves cég kapcsolati tőkéjének köszönhette, hogy bevették a buliba. Specialitása a mennyországba való utaztatás volt. „Szívjon naponta öt cigivel többet, és tíz évvel tovább lesz halott” volt a szlogenjük, és ezzel sikerült számtalan kuncsaftot megnyerniük. Angyali idegenvezetőik voltak, és sajnálatos módon egyre többen disszidáltak is az útjaikon.
A másik nagy cég a pokoli Apeh volt. Jelentősen megadóztatták a dohánytermelőket és -kereskedőket azzal a felkiáltással, hogy ezeket a pénzeket a tb-nek adják a tüdőbetegek orvosi költségére. Majdnem így is lett, de a tb visszaüzente nekik, elég az a pénz, ami a mennyországtúrát választók ki nem fizetett nyugdíjából megmarad.
Így a három cég természetes szövetségese lett egymásnak. Ez az összetartozás-érzés hívta életre a Magyar Cigaretta trösztöt. Természetesen a termesztőket sem hagyták ki a milliárdos üzletből. Ők dohányozhattak, fizethették az adót és a nyugdíjjárulékot, majd a mennyországba kerültek.
Mindenki jól járt?
Lehet, hogy mégsem káros a dohányzás?
-ismeretlen író-
A bejegyzést írta: Tündér
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Ennek az írásnak a műfaja, a kedvenc olvasmányaim egyike!
Remek képviselője volt P. Reich Jenő, aki egy társasutazásról
nem tudott visszatérni, mert Ukrajnában meghalasztotta magát
1943. újév hajnalán! Nem hiába fogadkozunk: - Új év, - új élet!
Innen is kitűnik, hogy a hideg füst csak a sonkát tartósítja!
Visszatérve a fenti írásra, sok igazság van benne! A profitorientált
cégek nagyfokú gazdasági fellendülése (lásd: dohányipar, és a
belőle (is) élő népgazdaság) hatására szerénységem is lemondott
a füst jótékony tüdőtágító hatásáról! Addig nem is volt semmi
bajom, - de mióta nem tágítom a tüdőmet, csak passzívan, azóta
mindenféle nyavalyák gyötörnek! Így tehát arra a következtetésre
jutottam, hogy a füst mégis csak tartósít! Ennyit rólam!
Most az ismeretlen íróhoz! Te csibész! Ezer közül is megismerem
az írásaidat! De ezt te is tudod!
Ölellek: emillio
Tisztelet az ismeretlennek!