Érzéshullámok hátán

2018. december 13.

Vissza a naplóhoz

Amikor gyerek voltam olyan és annyi fájdalom ért, és annyira fájdalmasak voltak, h így nem tudtam élni és az érzéseimet bezártam a túlélésért egy olyan helyre, ahonnan aztán nem tudtam csak úgy elővenni, amikor már szerettem volna érezni. Na, most 3 év pszichoterápia után eljutottam oda, h ezek kiszabadulnak. De nem csak úgy apránként, hanem mint a cunami, engem is ledönt és magamra csodálkozok, hogy megszűnt az üresség és végre érzek. Jót is és rosszat is, de végre, és igen intenzíven.

A bejegyzést írta: Virág