És jött, látott, győzött...
2012. október 12.
Szerdán mozgalmas napom volt, délelőtt levizsgáztattam a kocsit, délután meg sütöttem, főztem, mert vacsora vendégeim jöttek, tegnap pedig ki sem mozdultam a lakásból.
És mégis megtalált, pedig nem vártam, nem óhajtottam, szívem-lelkem se kívánta! Ám ez egyáltalán nem érdekelte!
Délelőtt ebédet főztem és tervezgettem, hogy délután bemegyek a belvárosba és miket kell elintéznem, mielőtt eleget teszek egyik baráti házaspár vacsora meghívásának.
Már tűzhelyen az étel, amikor főztem egy kávét, leültem a televízió elé, rágyújtottam és iszogattam a kávémat.
És akkor rám tört, alig értem el a lakás legkisebb helyiségét, és így folyatódott egész nap.
Hol melegem volt, hol pedig fáztam, bekapcsoltam a fűtést, majd kiszellőztettem.
Lemondtam a vacsorát. A keresztlányomnak bedobozoltam az ebédet, elvitte, én pedig megpróbáltam kikúrálni magam.
Barátnőm szerint ez egy új vírus.
Miért éppen engem talált meg? Jó, egyben azt is jelzi, hogy jó ízlése van, de nekem nem hiányzott!
A bejegyzést írta: Yolla
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: Müszélia
akkor most tiszta, kívül-belül