újabb események régebbi események további események
15:25
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
15:21
Black Ice módosította a cikkét
15:17
zsoltne.eva új cikket töltött fel
15:08
Anyu új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
15:04
Ilona új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
15:00
Black Ice új cikket töltött fel
11:15
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
10:50
Ilona új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
10:38
Yolla új cikket töltött fel
09:53
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
09:49
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
09:27
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
08:09
emillio új hozzászólást írt egy cikkhez
14:48
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
14:46
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
13:05
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
08:41
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
07:49
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
21:16
Kevelin Kiss regisztrált a weboldalra
18:58
emillio új hozzászólást írt egy cikkhez

Eszembe jutott - Poóts Andrásról

2017. november 12.

Vissza a naplóhoz

Vízbe minek fúlnék, kibe más fúlt? arra szorúlnék?
Íze cser-íz, szaga réz; dög-levet innya nehéz.

Kissé érthetetlen ez a két sor, amint csenkeszfai Poóts András mesterkedett össze, valamikor az 1780-as években. Akkor talán nem számított rébusznak: Költőnk azt fejtegeti, minek venne el olyan asszonyt, akinek a férje belehalt a házi boldogságba? Nem szorul özvegyre, inkább a szüzek közül válogat, és válogatott is, pedig hol református, hol katolikus papként próbált megélni. Egyházi feljebbvalói nem is nézték jó szemmel ezt a nagy válogatást, és szegény Poóts András nem egyszer került börtönbe, ahol ugye se szűz, se özvegy.

Könnyebb a második sor, főleg ha tudjuk, hogy a régi magyar nyelvben a réz szó nemcsak fémet jelentett – még ma is értjük, ha nem is használjuk, mit tesz az, berezelt.

Nagy igazságtalanság ez, András uram! Nem minden asszony igyekszik szabadulni a házasságból, vagy nem azon az áron, hogy az élete párját agyonveri. Ritka eset volt ez akkor is, amikor urak és dámák szinte büntetlenül keverhették a mérget, mert a nemesi predikátum megvédett az akasztástól; az arisztokratákra meg ráhagyták, számoljanak el a lelkiismeretükkel, ha tudnak.

Tudtak is, mert a bűnbánat jobb a bűnhődésnél.

Persze az is lehet, hogy András uram csak tréfálkozott. Rossz vicc, de mit csináljunk, nem telt tőle jobb. Sőt az a nagy helyzet, hogy időnként maga is megözvegyült, akadt özvegyember barátja is, aztán egyikük se figyelmeztette a lányokat: Vigyázzatok ám, mert itt vízbe fúltok! Férfiembernek a felesége halála után is kijár a vígság, muzsika és Zsuzsika – csak az özvegyasszony hintsen hamut a fejére, és imádkozzon buzgón a katolikus vagy a református templomban, ahol András uramnak éppen kedve szottyant prédikálni.

Csekély vigasz, hogy végül a köpönyegforgató, sokfeleségű pátriárka is jól megjárta. Élete végén ezt a kétsorost böffentette a világra, kivételesen józanul:

Bár megházasodjál, bár meghalj nőtelen,
Idővel mindkettőt megbánod szertelen.

- Müszélia -





A bejegyzést írta: Tündér

Hozzászólások

A naplóbejegyzéshez nem szólhatsz hozzá.

Ehhez a bejegyzéshez még senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: