Fogas kérdések...
2016. július 19.
Mindaddig, amíg meg nem fosztanak ettől az élvezettől,... mint a látás, a hallás, a szaglás, a tapintás, az óhaj, a sóhaj, miegymás, a részeddé válik... Akkor ugyanis nagyon tud hiányozni!
No ma kiderül, talán, hogy elrághatom e végre a múlt heti Bogyiszlóimat,... a kenyérhéját...
Isten malmai lassan őrölnek. Nem véletlen, hiszen oda is jó fogakra van szükség!... Talán, majd pénteken!?
*
Eljött a péntek és vele együtt a remény és én, ma, szerdán is ugyanazt várom, mint az elmúlt héten... Szinte mindent ennek az egy fogas kérdésnek alárendelve... Teljesen a hatása alá kerültem, pedig mennyivel jobb "a nélkül"... Mert semmi sem tökéletes. Még mi sem!
De, ha egyszer hiányzik!!!!
A bejegyzést írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: herdika
:) Az infarktus előtt tele volt a gatya, hiszen fejenként 7 implantátum várt ránk kb. 2 órás műtéttel. Az a bizonyos este óte kicsi túlzással már csak a haláltól félek, de egyenlőre nem lehetséges a beavatkozás, így marad a semmi vagy amitől óckodunk.....
Válasz erre: zsoltne.eva
Akkor ti nagyon bátrak vagytok!... Erre én képtelen lennék. Inkább leszokom a rágásról és csak elszopogatom a csokis Magnumot. Átadom magam az élvezeteknek és hagyom elmenni a buszt. A csoki különben is tápláló...
Tudod, amit viszont felsoroltál, hogy mi minden bajjal küszködtök, én már nem is panaszkodom többé. Mit nekem a pattogatott kukorica? Gondold meg azt az implantátumozást. Megéri a szenvedést? Vagy neked csodadoktorod van? Akkor már inkább a ragasztott... ha már nem bírom tovább elviselni. :-)
Válasz erre: herdika
Kedves Éva, nagyon megértelek. Mi a párommal tavaly nyáron elő lettünk készítve implantátumozásra. Az infarktus közbe szólt, azóta vérhigítót szedünk, kínlódunk a cukorral és még sorolhatnám.....szóval jelenleg ott tartunk, hogy azt a bizonyos főtt kukoricát még hörcsög módjára sem tudjuk megenni, max a konzerv kukoricát, de azt is csak nyelve, mint kacsa a nokedlit.
Tudod, amit viszont felsoroltál, hogy mi minden bajjal küszködtök, én már nem is panaszkodom többé. Mit nekem a pattogatott kukorica? Gondold meg azt az implantátumozást. Megéri a szenvedést? Vagy neked csodadoktorod van? Akkor már inkább a ragasztott... ha már nem bírom tovább elviselni. :-)
Válasz erre: Anyu
Ismerős dolgok.Kívánom hogy minden jól sikerüljön és hamar lehessen részed a rágás örömében.Persze sok-sok türelem is kell hozzá hogy megszokd a pótot,meg sajna némi kínlódás is,mert az már nem az igazi.
Puszi
Puszi
Puszi