Fordulat
2018. szeptember 11.
Sötét fellegek közt járok,
szél fújja szét nagykabátom.
Cikázva jövő villámok,
ködként sodródó szép álmok.
Felettébb ékes fénysugár
araszol az égbolt csúcsán.
Pillantásommal észlelve,
békesség köszönt lelkembe.
Fellibben igéző álmom,
amire, régóta vágyom.
Úszó fatörzs a tó vízén,
sodródok vele szépen én.
Sorsom ezen fejezete
a pillanat felelete.
A jelen kapuja tárva már,
belépek-e rajta, rajtam áll.
2015. 05. 31.
Ilpaki
http://www.poet.hu/vers/164695
Szerzői és minden jog fenntartva!
Megosztható változtatás nélkül.
Fotó: internet+ szerkesztés
A bejegyzést írta: Ilpaki
Hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.