Füstbe ment terv

2022. július 28.

Vissza a naplóhoz

2019. október 30.-i jegyzet:

Ha már kémény. :-D
Tegnap elmesélte a fater az egyik szomszédnak, hogy hogy' jártunk a kőművessel, erre mondta, hogy neki van ismerőse, aki ha azt mondja, hogy jön és megcsinálja, akkor az úgy is lesz. Fel is hívta a szomszéd és lebeszélte vele a dolgokat, hogy s.o.s.-ben húzza fel nekünk a kéményt, az ember pedig ma 9-re ígérte, hogy jön. Jött is. Reméltük, hogy ezúttal jutunk is valamire és valóban jutottunk, csak nem abba az irányba, amerre reméltük.
Felment a padlásra felmérni a helyzetet és gáz van. Baromira eltájoltak minket, ugyanis nem megy az olyan könnyen, hogy jön a szaki és felhúzza a kéményt. Először is mivel ez a ház egy őskövület, annak megfelelően minden elavult rajta/benne, ezért a kéményrendszer sem felel meg a mai szabványoknak, újra kell terveztetni, kell hívni egy épületgépészt, ez persze időbe és rengeteg pénzbe fog kerülni, amikből egyik sincs jelenleg. Idő azért, mert már bejött a hideg, pénz meg azért, mert ugye ~ 30 ronggyal megvágtak minket a fogyatékosságival kapcsolatos cirkusz kapcsán. Még azzal az összeggel sem volna elég a pénz, így viszont pláne nincs miből kicsengetni kb. 300.000 forintot. A pasas szerint ennyibe fáj az egész móka. Mondta, hogy még ha mihamarabb sikerül is épületgépészt hívni és újraterveztetni a kéményt (egyelőre csak egyet csináltatunk meg, ezzel a mesés összeggel számolva több nem is menne), akkor is hetekbe telik, mire megtervezik az új rendszert, meg elbontják a veszélyes régit, megadják az engedélyt az építésre és majd csak azután kezdődhet az új kémény felhúzása. Király. Még jó, hogy legalább a konyha fűthető, mert befagynánk. Az összes többi helyiség már ígyis jégverem és még nincs is tél. Már nem érzem a lábamat. (Anyám kontrázna erre a szokásos módján, hogy "szagold az enyémet!" :-D) Ami jó, hogy ez a kőműves normális volt és hajlandó visszatérni a dolgokra, ha megvan a felmérés, a tervek és az engedély. Ami nem jó, hogy már most meg lehet fagyni a házban, meg hogy lila gőzünk sincs honnan a búbánatból kaparunk össze háromszázezret. Ünnepek előtt duplán jó. Még szerencse, hogy nem nagyon szoktunk ünnepelni, mivel máskor is alig jut rá. A fater megpróbál az Önkormányzattól felújítási támogatást kérni. Vagy-vagy...
Mondta a pali, hogy veszélyes az a rendszer, ami jelenleg fent van, mert egy fekvő kéményen is áthalad a füst és ahogy felhevül a kémény, begyújthatja a födémgerendákat. Még jó, hogy a 6-ból legalább 3-4 kémény vissza van bontva és nem fűtöttük be a szobákat, lehet hogy már kigyulladt volna a tető. Mesélte, hogy járt már ennél a háznál régen és volt már tűz a tetőtérben, szóval nem vicc. Mindenképpen kellene egy új, biztonságos rendszer. A konyha fűtése biztonságos, az a kémény nem kapcsolódik a fekvőhöz. Mákunk van, legalább egy használható kémény legyen már. :-D
Most sakkozunk, hogy a semmiből hogyan tegyünk félre háromszáz rugót és még az sem biztos, hogy összejön az idén a dolog, mivel ha leesik a hó, meg egyebek, akkor senki nem fog kéményt építgetni. Már ígyis csak jóindulatból mozdult meg ez a kőműves.
Megtudva a macerát, már kapisgáljuk miért húzta el a kondenzt a másik fószer, valószínűleg nem akart kínlódni ezzel a melós rendszerrel, de akkor mondja azt, meg mondja a szemünkbe. Egyébként ő már tavaly is volt fent a kéményeknél, látnia kellett a rendszert és nyilván már akkor sem volt ínyére a vele való meló, mégsem mondta, hogy nem fog semmit csinálni és inkább keressünk mást. Hitegette a fatert. Azalatt az idő alatt ennyi erővel hívhattunk volna mást, elintézhettük volna a felmérést-elbontást-terveztetést-engedélyt és felhúzhatták volna a kéményt még a jóidőben, ráadásul akkor még több pénzünk volt, valamivel könnyebb lett volna félrerakosgatni a szükséges összeget. Mindegy mi lett volna, a lényeg az ami most van, csak ezzel a húzásával is kicseszett velünk a pali.
A lényeg, hogy van fény az alagút végén, csak odáig még el is kell valahogy jutni.
Már fel sem húztam magam, kezdek immunis lenni az örökös szívásra.

Éjjel arra ébredtem, hogy egy hatalmasat rúgott a ketyegőm, adrenalinfröccsel megspékelve és lihegtem, mint aki futott. Csupa izzadság is voltam, de mivel egy ideje majdnem minden éjjel úgy ébredek, így nem tudom elkülöníteni, vagy összekapcsolni a tegnapival. Nem aludtam vissza, hátha lesz folytatás, de nem volt aztán semmi baj, szóval bízom benne, hogy semmi sem készülődik a háttérben. A tapasztalatok óvatosságra intenek.

A bejegyzést írta: Arnold91