Futás
2011. július 26.
Minden áldott nap, úgy hat és nyolc között azért imádkozom, hogy essen az eső, vagy megcsörrenjen a telefon, amin a barátnőm bejelenti, hogy nem tud jönni futni. (egyedül én sem megyek)
Aztán alig, hogy elindulunk, elmúlik minden ilyesmi gondolat és boldog vagyok, hogy van még lábam, ami szelheti a kilométereket.
Csak azt a két órát kellene valahogy kiverni a fejemből :-)
A bejegyzést írta: Nurse
Hozzászólások
időrendi sorrend
pfuj:)
Magadért kocogsz,vagy a barátnődért?
Gyuri
Nurse
Gyuri
Puszik Orsolya