Game Over
2018. március 18.
Este kimentem etetéskor és láttam, hogy a nagy kék orpington kakasom lent van az alsó kertben. Mondom, te meg mit csinálsz itt, Sanya? Visszavittem csekély tiltakozás után a többiekhez és kezdtem az esti szokásos etetést és bezárást. Erre hallom, majd látom, hogy két krédlikakas egymást véresre csípve harcolt és azt se érdekelte őket, hogy ott szedem őket szét. Végül, az egyiket, ami a legszebb itáliai-krédli mixem, odébb dobtam, erre neki ment egy kisebb krédlinek. Na, mondom Game Over, itt háború nem lesz, és mentem a késért és mondtam a zuramnak, hogy tegyen fel forrázóvizet, mert esemény van. A dög, még meg is csípte a tenyerem közepét így utólag, de nem hátráltam meg és most épp fő a kakaspörkölt holnapra. Talán egy kicsit eszegetek belőle még vacsira is. Csak a villámgyors munka örömére.
Évek óta nincs mérges kakasom, mert mindig is kiszelektáltam őket. Mama mondja, hogy ez mindig is mérges volt. Ja, a vérfrissítésekből becsurrant az agresszív vér is. Én még nem vettem észre, de akkor okos is volt, mert nagyon jól titkolta eddig előlem a heves vérmérsékletét. De ma bekattant, de nagyon. Igaz, korábban is egy bizonyos kor után kattantak be a krédlikakasok. Mikorra már pörkölt-éretté váltak.
Az a fehér az a teknőnél a csajok gyűrűjében. Volt.
A bejegyzést írta: Virág
Hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.