Gondolatok a döntésről
2012. február 19.
Naponta hozunk döntéseket. Egyszerűbb vagy bonyolultabb kérdésekben.
Döntünk, vagy választásokkal kerülünk szembe.
Azon gondolkodtam, hogy ha egy döntést meg kell hoznunk akkor az a jó ha hirtelen tesszük, vagy inkább alapos megfontolás után döntsünk?
Vajon az helyes ha halogatunk? Vagy inkább a pillanatnyi érzéseinkre hallgassunk?
Mert ugye azt, hogy jól döntöttünk-e, később tudjuk meg, általában akkor amikor már a döntésünk alapján megtörténnek a következmények.
Bizony vannak olyan helyzetek amikor azt mondjuk, hogy várni kellett volna mert azt hisszük, hogy ha adtunk volna még időt magunknak ,gondolkodni egy bizonyos kérdésről, akkor jobb döntést hoztunk volna.
De ez tényleg így van? Lehet, hogy mindenképp úgy döntöttünk volna, ahogyan most így hirtelen, akkor is ha vártunk volna még?
De az is sokszor előfordul, / velem az esetek 90 %-ában/, hogy amit először gondolok , vagy érzek egy bizonyos dologról, helyzetről, személyről , az az igazság. Mondhatnám úgy is, hogy általában be szoktak jönni a megérzéseim.
A másik dolog az, hogy a "nehéz" döntések előtt gyakran szorongunk.
Pedig mindig van legalább két választási lehetősége az embernek, bármiről is kell döntenie.
Vannak akik azt mondják, bárhogy is döntesz az a jó, mert azért hoztad azt a bizonyos döntést mert így kellett lennie.
Ergo, ha azonnal döntesz , vagy ha latolgatás után , akkor is azt a döntést hoztad volna.
Mi van ha nekik van igazuk? Akkor nem kell többé aggódnunk. :)
Ha tudunk azonosulni az ő állításukkal akkor nyugodtan hozhatunk döntéseket akár azonnal is és meg spórolunk egy csomó idegeskedéssel és álmatlansággal terhes napot és éjszakát magunknak.
Én például sosem szerettem amikor azt mondták , hogy "alaposan gondold át"....
Hiszen abban a pillanatban amikor kiderült , hogy miről kell döntenem, átfutott rajtam a legelső és legkézenfekvőbb válasz és akár azonnal ki is mondhattam volna, de pont azért nem tettem mert azt mondták, hogy alaposan gondoljam meg, ettől "megijedtem" és sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítottam a kérdésnek mint amekkora volt valójában.
Igaz az is , hogy pont én magam hozom "nehéz" helyzetbe saját magam mert én tulajdonítok annak a bizonyos valaminek vagy valakinek nagyobb jelentőséget mint amit kellene.
Talán mert a számomra fontos dolgokat és/vagy embereket nem szeretném elveszíteni vagy bántani és ilyenkor azt érzem, hogy semmiképp sem szabad elhamarkodott döntést hozni. Vagy ilyenkor az ember önzőségből ad magának időt mert nem akar ő maga kellemetlen helyzetbe kerülni, mert mondjuk bizonytalan?
Mert ugye elég gyakran van úgy, hogy helyre hozhatatlan hibás döntéseket hozunk.
És akkor az vajon nekünk rossz vagy a másiknak?
És vajon tényleg helyre hozhatatlan?
Befejezem mert ezer kérdés cikázik még a fejemben, de mindet nem írhatom ide, túl hosszú lenne :) :)
Hát azt nem tudom, hogy jó döntés volt-e , hogy ezeket a gondolatokat leírtam. Mindenki döntse el maga! :) :) :)
A bejegyzést írta: Pillangó
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
A döntés állásfoglalás, az adott pillanatban. Mindannyian hasonló kérdésekre keressük a válaszokat, ne aggódj, megtalálod te is, ahogyan mindenki más.
Pussz, Tündér
Most döntsem el, vagy ráér?! :-)