Gondolatok "az Apai szigor..." cikkem nyomán
2011. július 15.
Feltettem egy cikket. Az Apai szigor... c. cikkem egy kis epizódja a gyermekkoromból.
A sok hsz. közül Heleenke válasza áll a legközelebb az én gondolataimhoz.
Ő mondta:
"Én sosem voltam híve a testi fenyítésnek, de tudom, hogy valamikor ezzel a módszerrel vívták ki apáink az őket megillető tiszteletet. Érdekes dolog, hogy mennyivel jobban respektálták gyerekek a szüleiket, mint most a mai világban.
Tetszett az írásod! Őszintén tudsz vallani a kellemetlen dolgokról is!"
Az én válaszom:
"Szeretem a beleérző képességedet, minden hsz-ednél ez nyilvánul meg.
Az én apám a tiszteletet bennünk gyerekekben, és a környezetében, nem utolsósorban anyám szemében azzal érte el, hogy keményen dolgozott és megteremtette a család számára az otthon biztonságát.
Az ilyen eszköz azt a célt szolgálta nála, hogy tudjuk, hol a helyünk.
Egy jól irányzott pofon többet ért, mint egy egész estét betöltő prédikáció.
A mai apák nem ezt teszik, beszélnek a gyerek fejével, aztán vagy van foganatja, vagy nincs. Az eredménye ennek a módszernek, ha körülnézünk látjuk nem igazán éri el a hatását... a gondolatot lehetne folytatni, hogyan jutottunk el odáig, hogy egy mai apát a családja sem tiszteli..., széthullanak a családok..."
A bejegyzést írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Apám azt mondta, hogy ha elmegyek a barátnőmmel a városba, akkorát kapok, hogy leszáll a fejem.
Elmentem, megkaptam. Azt hittem agyrázkódásom lesz. De a lelkemre nem volt hatással és a tetteimre sem. Amúgy nem vert meg sosem, erre az egyre emlékszem. Inkább lelki terrort használt.
Te is inkább maradtál volna meg a kertészkedésnél! :-) De neked is több kellett! Megérte? :-) Vagy igaza volt az apádnak? Kerülted volna el a várost, mert mindennek az az oka. :-) Ő tudta!
Elmentem, megkaptam. Azt hittem agyrázkódásom lesz. De a lelkemre nem volt hatással és a tetteimre sem. Amúgy nem vert meg sosem, erre az egyre emlékszem. Inkább lelki terrort használt.
Most voltam a szüleimnél, Apukámmal sokat beszélgettünk, azt mondta, néha kedve lett volna jól elfenekelni...de nem tette!!! :)))
Én nem szeretem a testi fenyítést, esetemben nem volt foganatja.