Gonosz a nyelved...
2016. június 20.
Bár maradtál volna csendben,
Senkit sem zavarna életed,
De nem nyugszol, még mindig
hivalkodsz, és felfeded,
Közszemlére teszed gyarló létezésed,
Mocskolod a környezeted.
Veled van ő, ez sem elég neked?
És amilyen szavakkal illetsz másokat,
Közöttük van, kinek ez fájdalmas lehet.
Átgázolsz múltján és jelenén,
Gonosz a nyelved, torz a tükröd,
Hetet-havat összehordasz,
Keversz, kavarsz.
Látod? Ez igazán ártó gondolatod,
Ami után csak mocsok marad.
Gyűlölet ez, mi sehová nem vezet,
Mitől boldogabb senki, de te sem lehetsz,
csak az asztalod és az ágyad ragad...
Akartad vagy sem, de tudnod kell,
köszönd meg magadnak.
A bejegyzést írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: Ilona
Jól megasszontad! Csak tudnám, kinek szól?! :-))
Tudja meg, hogy az írás egy fegyver és olyanokat is megbánthat vele, aki ezt nem érdemli... és különben is. Ne huzogassuk az oroszlán bajszát!
És én itt be is fejeztem... Amit akartam megmondtam.