Gyere velem!

2014. június 18.

Vissza a naplóhoz

Érezd át azt, amit én,
többre nem is vágyom,
ha ily szépség vesz körül,
érzed a némaságod,
milyen jó is az, néha egyedül,
buja fák, cserjék ölelnek,
el sem eresztenek.
e csendet levél rezdülése nem zavarja,
tücsök cirpelése,
ha ez érzést néha felkavarja,
madarak éneke trillázza szerte-szét,
a csend üzenete ez:
tőle többet ne remélj!
Mily állhatatosan mutatja meg önmagát,
a természet adta egyedüli csodát,
szeresd e némaság mozdulatlanságát,
mely hozzád mindig közel állt!
Lelkednek e pillanatban felemelő,
az egyetlen, mi általad érzékelhető.

A bejegyzést írta: zsoltne.eva