Győzelem!
2024. december 1.
Végére értem a birs feldolgozásának idén. Eleve az már maga győzelem és nagy megkönnyebbülés, hogy túlterheltségem okán nem azt gondoltam, hogy ott rohadjon meg a maradék, ahol van. Az a másik nagy öröm, hogy amióta leszedtem a birseket, ami minimum két hete volt, ezidáig az utolsó szatyorból is csak nagyon kevés romlott meg, szinte jelentéktelen mennyiségben. Említésre se méltó. És ugye mennyire brilliáns a magháza?
Eddig készült belőle lekvár körtével vegyesen, majd egy csomót bezacskóztam a fagyasztóba a későbbi lekvárfőzésekhez, és így télen is lesz frissen főzött lekvár. Már amennyire a fagyasztott gyümölcsből friss lehet, na de akkor is.
Nézegetem a cseresznyebefőtteket a polcon egy ideje, hogy csak úgy csábítgatják az embert, de van is mellettük még némi hely, s arra gondoltam, hogy mivel Oma nagy kompótfogyasztó, nekem meg volt még zacskós befőtt tartósítóm, hogy megpróbálom simán, hogy a befőtt elteszi-e a nagymamát. De nem tette, így aztán én tettem el befőttnek a birset a nagymamának.
Birs lusta darabolásról itt találthatjátok egy nemrég készült videómat:
birs:
Jé barátnőmmel megbeszéltük, hogy most már tényleg el kéne menni nyaralni, valahová távol Afrikába, de arra a végkövetkeztetésre jutottam, hogy... Álmodj, királylány...á-á-á... az is álom volt, hogy aludtá-ál é-éjjel... De most szundizom egy gyorsat mielőtt ki akarom trágyázni a nyulakat. Szóval, álmodj, Kiránylány...
A bejegyzést írta: Tündér
Hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.