Hála' ismét felvirradt egy új nap
2018. május 9.
Úgy gondolom, ha bosszant valami, hát elmondom, persze azután meggondolom, mert eszembe jut apám kedves mondása: száz irigyed legyen, mint egy szánakozód. No irigy egy sem akad, szánakozóból meg nem kérek ....
Korán ébredni a madár csicsergésre, nekem igen kedves, kivéve, ha a vadgalamb adja tudtomra, megérkeztem, megnézem, mit ültettél. Neked semmit, te lusta madár! Ha a határba járnának szedegetni, mint minden jóra való madár, tökéletesen el lennék velük, de ők visszajárnak évek óta és ez nem véletlen!
Korán reggel, hálóingbe mentem ki a kertbe, hogy elhessentsem őkelmét, de esze ágába sincs már bármitől is megriadni. Nem olyan régen vetettem el a földimogyorót, sasszeme máris meglátta, gondolom a csemegekukorica sem kerüli el a figyelmét, a babot is szépen megcsipegette. Ilyenkor az jut az eszembe, hányan bosszankodhatnak miatta, hogy a termés eltűnik. Emlékszem éveken keresztül a borsót sorára kiette, mire rájöttem nem véletlen történik.
Az jó dolog, hogy tegnap esett az eső, igazi májusi nevelő idő lett, tehát lesz mit tevékenykedni, bár az ízületi gyulladás alaposan fellángolt, és most az "akarom és megcsinálom" kevés.
Végigjárva a kertet pár szépséget ismét találtam és a csodálatos tengelicek is megjöttek a szokásos reggelire.
Zöldikékre is várok, remélem visszatérnek, annak ellenére, hogy rossz élménye volt, mert beleszorult az etetőbe és a macskák le akarták vadászni.
A minap új madár érkezett, akit már hiányoltam, azt hittem elpusztult a hosszú úton, de nem, csak a tojásrakó fészke máshol van. Ő sem barátkozó madár, de remélem előbb-utóbb meg tudom örökíteni, tavaly nem engedte, csak távoli kép van róla és persze a hangja.
Ez egy jó nap kezdése - szerintem, kinek-kinek más ...
A bejegyzést írta: D Klári
Hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.