Hírek - Mit is eszünk?
2014. október 5.
http://www.penzcentrum.hu/vasarlas/mi_van_valojaban_a_felvagottban_hus_helyett_es_ez_szabalyos.1042133.html
Amikor negyvenhárom évvel ezelőtt felkerültem a fővárosba, nem tudtam megenni a tápos csirkét, hiszen ahhoz voltam hozzászokva, amit Anyukám nevelt otthon, kukoricán.
Egyszer felpakolt három felpucolt csirkét, hozzam el a kollégiumba és főzzem meg a csoportomnak, hogy együnk végre valami finomat. Kereskedelmi karra jártam, de a vendéglátós évfolyamtársaim is ott ólálkodtak körülöttem, hogy legalább a szaftjából kaphassanak egy kicsit.
Felénk, a faluban, minden család vágott évente minimum egy hízót, hurkát, kolbászt töltött, disznósajtot készített, és sonkák, oldalszalonnák kerültek a páclébe, hogy több hetes érlelés után megfüstöljék és hónapokig falatozhassanak belőle reggelente és esténként. A tepertő ízét még most is a számban érzem, és érdekes módon a bödönben tárolt zsír is kitartott majdnem az újig.
Manapság fogalmunk sincs, hogy mit eszünk töltelékáruként, legnagyobb döbbenetemre még a Rákóczi szalámi hústartalma is csak hetven százalékos, de mi lehet a többi harminc?
Végig pásztázhatnánk a teljes élelmiszer skálát, a tejből hiányzik a zsírtartalom, a vaj is sápadt, a tejfelek fele adalékanyagokból készült.
Gyerekkoromban a pálinka és a bor gyümölcsből készült, a pipadohányt Nagyapám maga vágta szárított dohánylevelekből, a tejeskávéhoz cikóriából főzték a feketét. Nagyanyám három hetente sütött kenyeret, három ötkilósat és két cipót, de amikor az utolsót megszegtük, annak a béle ruganyos volt és nem száradt ki, nem úgy, mint a mostaniak, amiket két nap után kidobhatod, mert vagy megszáradt, vagy penészedik.
Nem arról van szó, hogy visszavágyom a régi, szűkösebb évekbe, de az mégiscsak felháborít, hogy fogalmunk sincs, miből készülnek az élelmiszerek, amelyeket jobb híján megvásárolunk és elfogyasztunk.
A mi korosztályunk tagjai egyik napról a másikra megbetegszenek, minden különösebb előjel nélkül, és hetek alatt itt hagynak bennünket, valamely gyógyíthatatlan betegség miatt.
Az vagy, amit megeszel, mondja a reklám, de az a szerencsénk, hogy ez kívülről nem látszik rajtunk.
A bejegyzést írta: Yolla
Hozzászólások
időrendi sorrend