Hol jó élni?
2015. február 15.
Pár évvel ezelőtt a falusi emberek a városokba költöztek a jobb munkalehetőség, jobb iskola és jobb körülmények miatt. De mi a jobb? Egy szalagmunka a gyártósor mellett, ahol sosem lesznek igazán barátaid, egy iskola, ahol annyi a diák, hogy elveszünk a tömegben, egy panelrengeteg kényelme a fejünk felett, alatt és mellett nyüzsgő szomszédokkal?
A gyártósorra vidékről is be tudunk utazni, ha szerencsénk van találunk a faluban is munkát, ha nincs akkor lehetünk ugyanúgy munkanélküli közmunkások, mint a városban is. Szerencsésebb esetben ez idő alatt, ha szorgalmasak vagyunk akkor van egy kis kertecskénk, ahol megtermelhetünk magunknak ezt-azt, néha szerencsés esetben van erre lehetőség városban is, de faluban meg ha kilépsz a házból szembenéz veled a konyhakerted, vagy a pázsitod, mert nem mindenki kertmester, de mégis van lehetőség kiegészíteni a betevő falatot.
Az iskolák... nagy tömegben elvész a gyerek, de tegnap csak betelefonáltam az oviba, mert egy ismerősöm kislányának a beíratása után érdeklődtem, és az iskola-óvoda buszjárat iránti információt megkaptam a helyi ajándékbolt egyik vásárlójából, hogy most telefonáljak be, mert bent van a Teri néni. Telefonáltam, Teri nénit kerestem, mondtam a lánykori nevemet, egyből kérdezte, hogy miben segíthetek Virág? Öt perc alatt mindent meg is tudtam.
És mi a jobb körülmény? Költségek mindenhol vannak, közösköltségek, mások miatt elzárt vízvezetékek a mint panelban, olyan viszont falun nincs. Önmagadért felelsz. A tömegközlekedés hiánya sem okoz gondot, mert van biciklink, lábunk, autónk és az idősek némelyike háromkerekű elektromos székkel jár. Járda mindenhol van, az utak nem rosszabbak mint a városban és ha leszakad a hó, a falubeli traktor jár kotorni előbb mintsem ideérne a közútkezelős hókotró. Talán kirakatnézegetésre nem sok lehetőség van, de az utcabálba a már járóképestől a még járóképesig mindenki ellátogat a falunapokon, összejöhetünk a barátainkkal, ahogy bárhol a világon és internet is mindenhol van.
Laktam már Pécsen, szerettem a pörgését, hogy akkor mentem boltba, amikor épp kedvem szottyant, de néha, és különösen este, nem mertem a környékünkön sétálni, mert nem volt biztonságos. Mindig mindent zártunk. A szomszéd gyerekek becsöngettek gyakran mókából, és hajnalban fát hasogattak a fejünk felett az első emeleten, mert nekik nem telt konvektorra és egyedi fűtés volt. Nem volt lehetőség kiülni a kertbe egy csillagfényes éjszaka és elaludni egy pokrócon a fűben, mint a szőlőhegyi pincesoron, amikor ott laktunk. Ahol sosem zártam az ajtót, sőt nyitva volt résnyire még éjjel is, hogy a macska ki tudjon menni a dolgára. Most tizenöt év elteltével újra a szülőfalumban élvezem az előnyeit annak, hogy elég, ha megmondom a nevem és az önkormányzatnál, ha intézek valamit, megkérdem, hogy kell-e a személyigazolványom, mert látom, hogy ott a kipontozott hely neki, és azt mondja az ügyintéző, aki az általános iskolás osztálytársam anyja, hogy nem kell, ismerlek Virág. Szeretem, amikor a negyedik szomszéd agyondicséri a zöldségeskertemet és a szőlőt, főleg mert nem is a szemembe, hanem a menyétől tudom meg, hogy milyen ügyes vagyok... ez a pozitív pletyka, mert olyan is van. A harmadikkal pedig elbeszéljük, hogy kevés hostell van bevetve végig, és mondtam, hogy idén már az enyém is addig lesz, aztán megbeszéljük a tyúkokat, a keltetést, a nyulakat és a kacsákat...
Megfigyeltem, mostanában sokan költöznének városból vissza a falura. A kevés munkahely, az alacsony jövedelem arra készet sokakat, hogy vidékben gondolkodjanak, hogy részben vagy egészben önellátásra törekedjenek. Sok önellátásra vagy vidéken újrakezdésre koncentrálódott csoport alakult FB-on. Kezd visszafordulni az elvárosiasodás?
Mindennek van előnye és hátránya, nem való mindenkinek a vidéki élet, másnak meg a városi nem, és van, aki csak tanyán érzi jól magát. Azt hiszem a legfontosabb talán az, hogy az otthonunk valóban az otthonunk legyen és jól érezzük magunkat ott, ahol élünk.
- Virág -
A bejegyzést írta: Tündér
Hozzászólások
időrendi sorrend
:)
Sokan útra kelnek mostanában, ki erre, ki arra. Szerintem a döntésben, hogy hol éljünk, nem csak a lehetőség, a muszáj, a megpróbálom hátha sikerül, játszik szerepet. Én, amikor új otthont kerestem magamnak, a város más területe sem volt megfelelő, én annyira kötődöm, ide, ahol élek. Más város, ország szóba se jöhetne.
Itt is,ott is egyedül vagyok.
Tetszik a te szemszögedből leírtak, amilyen szeretettel beszélsz róla és oda tartozónak érzed magad. Az a lényeg, ahol élsz azt otthonodnak érezzed..
Tetszik! :)
Éltem falun, nagyvárosban, Pesten és most kisvárosban. Szeretek itt élni, jó, hogy ha friss levegőre vágyom, csak kilépek az ajtón vagy akár nyáron a kerti asztalnál ebédelhetünk. Pest kb 50 perc vonattal, de a fővároson belül is simán utazhat az ember egyik helyről a másikra ennyit. Nincs folytonos nyüzsgés, szmog és személytelenség.
Szóval én is vidékpárti vagyok. :)
Tetszik a cikk!
Igazad van, Virág, valóban az a fontos, hogy jól érezzük magunkat az otthonunkban.