I'm back

2022. január 4.

Vissza a naplóhoz

2015. május 13.-i jegyzet:

Még mindig szívunk a pénzekkel, beadta 'apám' a közgyógyra a kérelmet, mert hiába mondta ott a csaj, hogy nem jár, állítólag jár és 'apámnak' tanácsolta a doki, meg egy másik - az ügyben illetékes - ember, hogy adja csak be, mert meg kell adniuk, illetve meghosszabbítani kell. Volt 2-3 nagyon-nagyon stresszes napunk, mert a lakhatásunk és a megélhetésünk forgott kockán, arról nem beszélve, hogy hogyan lesz gyógyszerem, amik között vannak életmentőek és ez a tömény szívás odatett az 'apámnak' is, tiszta ideg volt, a hasa is ment. Durva, hogy mit tesz az állam az emberekkel. Mondtam neki, hogy megyek dolgozni akkor is, ha a belemet húzom magam után, mert nem lehet így élni, aztán a fejembe verte, hogy nem vesznek így fel, ami nem esik jól még mindig, de el kell fogadni. Valahogy majdcsak lesz, nem szabad idegeskedni. Most várjuk, hogy mi lesz a közgyógy meghosszabbítással, meg az ápolásival. Mindenkiét piszkálják. Kiderült, hogy nem is jó összeget kapunk, mert az emelt járt volna már eddig is. Kíváncsi vagyok kapunk-e majd és mennyit? Jól szét voltam csúszva, beraktam a hűtőbe az újságot, meg ilyenek. :-D 'Apám' feszt ugyanígy. Jöhetne már egy kis nyugalom!

Nagyon fájnak az ízületeim és a kajálás sem megy megint, 61 kg vagyok. Minden étkezés után rosszul vagyok, bármit eszem, rossz lesz a közérzetem. Szét van fagyva a bal nagylábujjam és ugyan nem érzékel, mégis fáj. Miután kiengedtek a kórházból, másnap mehettem vissza, csak a sürgősségi részre. A vérnyomásomtól folyton bevérzett a szemem, meg szarul voltam, de ami a sürgősségire juttatott, az a szívritmuszavar volt, megint ugrált a szívem nagyokat, a pulzusom 185 volt és nem akart csitulni, izzadtam, lihegtem, meg mintha állt volna valaki a mellkasomon. Lementünk a dokihoz, ő meg mondta, hogy azonnal kórház, mielőtt szívrohamot kapok, ez így orosz rulett. Jött a mentő és bevitt, megnéztek, kaptam gyógyszert, ami levitte a pulzusomat, meg lesték a szívemet. Már a véralvadásgátlót is szedem. A sokszor órákig tartó érgörcs miatt félt a doki, hogy vérrögöm lesz és bajt csinál valamelyik szervben. A szívgyógyszert éjszakára szedem, a véralvadásgátlót meg délben szoktam bevenni, de majd beszélek a dokival a szívgyógyszert illetően, mert ő azt akarja, hogy éjjelre hagyjon a szívem aludni, viszont nappal teszek-veszek és hamar kifulladok, meg rohangál, szóval jobb volna nappal kordában tartani, hogy ne lihegjek, mikor beágyazok, vagy bármit csinálok. Nem szedhetek Frontint az új gyógyszerek mellett, meg az izomgyengeség miatt sem, szóval szívás.

Az ismerősünk kirepült Németországba. Lehet, hogy majd mi is kimegyünk körülnézni. Jót röhögtem, mikor mesélte, hogy majrézott a repülőn, mert rozsdát látott az ajtón. Attól még nem esik szét a gép. :-D Mondta, hogy rókázott, amikor a kifutón felgyorsultak, mert a nehézségi erő belenyomta az ülésbe, a szerveiben is érezte a gyorsulást. Ez nekemvaló lesz, ha mehetek repülni. ;-)

Szedtem össze holmikat, amiket odaadok rászorulóknak. Apám elintézi azzal, hogy nincs errefelé olyan hely, ahol le lehet adni. Ha a lustaság fájna... Amikor jobb erőben leszek, elviszem.

A bejegyzést írta: Arnold91