Írás...
2013. augusztus 6.
"Vak ember ült egy épület előtt a lépcsőn, lábánál kalap táblával, a következő szöveggel:
Vak vagyok. Kérem, segítsenek.
Arra ment egy költő és látta a kalapban alig van pénz, csak pár fillér. Lehajolt, dobott a kalapba pár forintot, s anélkül, hogy megkérdezte volna, elvette a táblát és a másik oldalára írt egy mondatot.
Délután visszatért a vak emberhez és látta a kalapban sok pénz van.
A vak felismerte lépteit, s megkérdezte tőle, hogy ő írt-e a táblára,
s ha ő volt, akkor mit.
A költő így válaszolt:
- Semmi olyat, ami nem lenne igaz.
Csak soraidnak kicsit más formát adtam.
Mosollyal az arcán távozott.
A vak soha nem tudta meg, hogy a táblán ez állt:
Nyár van, és én nem láthatom"
A bejegyzést írta: Black Ice
