újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Írói kávéház 2

2013. június 6.

Vissza a naplóhoz

Úgy gondoltam, felújítom régi ötletem, ismét megnyitom az írói kávéházunkat. Ez a kis ötletem, mint régről sokan ismerik, abból áll, hogy feladatokat adok a jelentkezőknek. Akik kérik, plusz házifeladatot is kaphatnak.

Ma Janó egy írását nézzük meg. A szavak című verse bennem mély nyomot hagyott, érdekes gondolatokat indított el. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy Önöknek mit ad ez a vers? Különösen érdekel, hogy kiben milyen saját érzést indít el, és Önök szerint írójában mi játszódott le?

Igen, a szavak csak átbucskáznak
az érzések felett,
nem hordják magukkal
féltő gonddal őrzött kézfogások
bársony-melegét,
nem zilálnak lelket,
...

A teljes vers: http://www.felesegek.hu/cikkek/mindennapjaink/verseink/szavak_10022

Ha valaki legközelebbre tudna saját írásrészletet felajánlani, azt privát levélben szívesen várom! Előre is köszönöm Önöknek!

A bejegyzést írta: bokorur

Hozzászólások

időrendi sorrend

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

A szavak csak átbucskáznak... nem kísérik azt kézzel fogható jelek, amire szükség van egy párbeszédben, mimikának nevezik. Egy-egy rezdülés, zavar, pír, mind egy kifejező kísérője tud lenni, egyfajta nyomaték, mert minden rezdülésre nincsenek szavak. (Ha már nincsenek szavak, de mindenképpen kísérő jelei annak, amit szavakkal nem tudunk kifejezni...) Az előbb már mondtam.
Most én is zavarban vagyok, mit is mondhatnék arról mit jelent a személyes kontaktus? Rengeteget. A szavak önmagukban semmit nem érnek, ha az érzéseket, amit jelentenek a másik fél nem érzi át, nem látja?...
Lehetünk mi a szavak mesterei, de ha nem kíséri gesztus, más kifejezési eszköz, azok csak szavak, saját érzéseink maradnak... Elszállnak. Nincs mire emlékezni, legfeljebb a szavakra, amik bizony sütnek, de semmi nem enyhítheti... talán az idő.

(Ha nem zavarja, elküldöm Önnek egy versemet. Egy pillanatnyi érzésemet, amely egyszer nem talált célba... Pontosan az nem érezte át, akinek szólt, pedig abba minden benne volt és mégsem.)

Nem értek teljességgel egyet.

A szavak igenis nagyon meg tudnak sebezni,vagy épp ellenkezőleg,meg tudnak vigasztalni.Vannak,akik szerint a szavaknak mágikus erejük van,ezért nagyon kell vigyázni arra,hogy mit mondunk ki.
A szavak csak átbucskáznak... nem kísérik azt kézzel fogható jelek, amire szükség van egy párbeszédben, mimikának nevezik. Egy-egy rezdülés, zavar, pír, mind egy kifejező kísérője tud lenni, egyfajta nyomaték, mert minden rezdülésre nincsenek szavak. (Ha már nincsenek szavak, de mindenképpen kísérő jelei annak, amit szavakkal nem tudunk kifejezni...) Az előbb már mondtam.
Most én is zavarban vagyok, mit is mondhatnék arról mit jelent a személyes kontaktus? Rengeteget. A szavak önmagukban semmit nem érnek, ha az érzéseket, amit jelentenek a másik fél nem érzi át, nem látja?...
Lehetünk mi a szavak mesterei, de ha nem kíséri gesztus, más kifejezési eszköz, azok csak szavak, saját érzéseink maradnak... Elszállnak. Nincs mire emlékezni, legfeljebb a szavakra, amik bizony sütnek, de semmi nem enyhítheti... talán az idő.

(Ha nem zavarja, elküldöm Önnek egy versemet. Egy pillanatnyi érzésemet, amely egyszer nem talált célba... Pontosan az nem érezte át, akinek szólt, pedig abba minden benne volt és mégsem.)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: