Jó és rossz hírek

2022. április 26.

Vissza a naplóhoz

2018. január 7.-i jegyzet:

Jó hír, hogy normális a hirdető házaspár, meg hogy bazi nagy a ház és az állapota is egész' jó, viszont azon kívül, hogy rohadt sokat kell utazni, van más gond is. Nincs kész' a fürdőszoba (van működő retyó, zuhanyzó, van bekötve mosógép, de nincs a talajon burkolat, meg fal sincs felhúzva) és sok a meló még, mert elkezdték átalakítani a házat, de úgymaradt, mivel a nő súlyosan beteg és el kellett költözniük, hogy a férj tudjon melózni, ugyanis ott nincs sok lehetőség. Senki nem fog lejönni a világvégére hogy segítsen nekünk csinálni a házat, szakit meg nem bír hívni az öregem, mivel alig lesz pénz az előző jegyzetemben foglaltak miatt. Ott fogunk tengődni rendesen használható fürdőszoba nélkül, meg egyebek mellett? A jelenlegi házban is őskori körülmények közt létezünk 1,5 éve, akkor most ezt fogjuk folytatni? Jó, ott legalább tudunk mosógépet használni, itt nem lehet. A fürdés itt lavórban történik, ott a házban működik ugyan a zuhanyzó, csak mivel még nincsenek meg a falak (mert egy nagy helyiségből leválasztott részből alakul majd ki a fürdőszoba), így nem lehet befűteni még, tehát felejtős ott a fürdés. A tulajok fürödtek állítólag a jelenlegi állapotában, szóval működik, csak télen gáz, mikor fűteni kellene. A másik az, hogy nincs még lerakva az alapja, a csövek is szabadon vannak még mindenhol. A pali ahelyett, hogy a talajba süllyesztette volna a csöveket, kívülre rakta és utólag akarta rábetonozni az alapot, de így egy vagyonba kerül majd a buli, mivel jó vastagon kell rá a beton, hogy fedjen. Mivel ez még a jövő zenéje, így ez is ránk marad, viszont mint mondtam örülünk, ha enni tudunk majd, meg csekkeket fizetni, úgyhogy ki tudja mikor tudjuk megcsinàltatni a fürdőt. Van konyha, a fürdő ugye alakul, van egy nagy szoba, meg 2 kisebb (de azok sem kicsik), spejz, nagy előszoba. Van egy melléképület, de azt ki kell pofozni. Van istálló, ólak, füstölőhelyiség. Rohadt nagy kert van, kút, lehet spórolni a vízzel. Tv-t, netet be kell köttetni, úgyhogy a költözés után egy darabig nem garázdálkodom majd itt sem. Azt mondta az öregem, hogy síri csend van ott, de nem vagyunk elszigetelve, vannak házak mellettünk, a másik oldalunkon meg a templom van. Azt mondta, hogy a falak jó vastagok, masszívak és valóban pereg a vakolat a házról, de ez legyen a legnagyobb bajunk, majd rendbehozzuk. A fő, hogy tudjunk hová menni és legyen biztonságos, meg komfortos, amennyire kell. Utóbbi még hagy némi kívánnivalót, de még mindig jobb lesz ott, mint az utcán, márpedig 3 hét múlva odakerülünk, ha nem megyünk bele ebbe a házba. Vacilál, hogy messze van, meg hogy' csináljuk meg a fürdőt, stb.-t. Ezek tényleg peches dolgok, de nem tudunk mit tenni, nincs már idő másikat keresni, egyrészt közeleg a hónap vége, másrészt a házaspár már készül, hogy menjünk a közjegyzőhöz szerződést írni. Nekik is, nekünk is sürgős, ráadásul egy albérlet megintcsak kútba dobált pénzt jelentene, ahonnan megint költözni kell ki tudja hová és mikor, meg az állatokat sem vihetnénk, a bútorokat sem valószínű, mivel zömmel bútorozottan kiadók, míg ez a ház a miénk lesz, nem tesz ki a főbérlő, vihetünk mindent, állatokat is, nem kell attól tartani, hogy emelik a bérleti díjat, a rezsi is kevesebb, mivel van kút, meg fatüzelés, stb., melyik éri meg jobban, gondolkodjon. Mondtam neki, hogy miért nem csináljuk azt, hogy odamegyünk, felújítjuk szépen és utána eladjuk, egy 110 négyzetméteres ház rendesen helyrepofozva és akkora telekkel sokat fog érni, az árából közelebb tudunk jönni Pesthez. Azt mondta jó ötlet. Pár évig ki kell bírni, hogy messze leszünk, meg most a kezdeti kényelmetlenséget, de nincs más lehetőség, mert sem pénz, sem idő nincs másra. Mondtam neki, hogy ha most mást keres és semmi nem jön be, közben meg a ház hirdetői is megunják a csikicsukizását és visszalépnek, akkor jól beesünk két szék közül a pad alá, mert nem lesz hová menni! Keresgél tovább, de ha szólnak a hirdetők, hogy csapjunk a lovak közé, akkor megyünk a papírokat intézni. Jelen állás szerint tehát megvan a ház, költözhetünk, amint megvannak a papírok és kezdhetünk fizetni. Az önerőből elengedett a nő egy 100-ast, hogy azt a költöztetésre tudjuk fordítani, úgyhogy ez megoldódott. Hagynak ott bútorokat is, pedig nekünk is vannak. A mosógép is marad, pedig az is van nekünk. Most várunk, hogy mikor mehetünk szerződést írni.

Az ízületeim belobbantak és visszatért a vesefájdalom is, meg volt hőemelkedés este 2× és reggel 1×, úgyhogy korai volt az öröm.

A bejegyzést írta: Arnold91