Jó napok

2022. július 5.

Vissza a naplóhoz

2019. június 22.-i jegyzetem:

Mostanában jó napjaim vannak. A hangulatom alig ingadozik és döntően jó a kedvem, fizikailag is jól vagyok, leszámítva a fülledt, meleg idő hatásait. Nincsenek erős rosszullétek sem.
Hogy ne érezzem olyan jól magam, a fogam beintett. A rohadt reflux hazavágja a fogzománcot, mert nem csak a gyomrom savas, hanem a szám is és meggyengültek a fogaim pár éve. Most vágódott haza pár év alatt a második fogam. Teljesen letört, ínyig és emiatt baromira fáj az ínyem, meg az ideg, ami védtelenné vált. Ha nem figyelek és hideg éri, majd' befosok. 3 napja kínlódom vele, nem bírok figyelni semmire, fáj az állkapcsom-fülem is, bár hosszabb-rövidebb - inkább rövidebb - időkre sikerül csillapítani, meg van hogy spontán lecsitul enyhe szintre, de teljesen nem múlik el. Időnként vallatni lehetne a fájdalommal, pedig jól tűröm a fájdalmat. Az öregem Pesten van (pont aznap ment fel, amikor gallyra ment a fogam), de ma este már jön haza és szólok neki, hogy mihamarabb juttasson el fogdokihoz. Remélem nem talál ez a kérésem is süket fülekre. Gondolom szájsebészet lesz belőle, az öreg be is fosatott, hogy ki fogják vésni, de a fogadott Tesóm szerint nem biztos, mert az élettársának sem vésték, csak kikapták a szilánkokat. (Ámen!) Remélem én is megúszom ennyivel, ez sem lesz egy sétagalopp, de a vésésnél biztos barátságosabb eljárás.
Felüdülés volt ez a 3 nap egyedül! Semmi stressz, cseszegetés, tudtam pihenni is nyugiban, bömbölhettek a hangfalak (most is megy a banzáj, kihasználom estig az időt). Mivel jól vagyok, így sokat tevékenykedem, rendbeszedtem nagyjából a kecót, mert a fater szokás szerint kupit és szemetet hagyott, én meg utálom a dzsuvát és a rendezetlenséget.
Az edzés nagyrésze mostanában gyakran kimaradt, mert el is felejtettem, meg sokszor gyengék az izmaim a melegtől és úgy nehéz súlyzózni, fekvőzni, stb. Jobb napokon csinálgattam, ma is nekiestem. Motivál, hogy már látni a karomon a gyarapodást.
Szedtem málnát is, közben nem figyeltem oda és beleléptem a mellette lévő csalánbokor aljába. Mesztéláb'. Fasza volt. :-D
A kismacska haláli. Sokat röhögök rajta. Rám van tapadva, nyivákol értem, ha kimegyek a szobából, meg rászokott arra, hogy a vállamra ül, mint egy papagáj. Máskor a nyakam köré tekeredik, mint egy sál. Ha mászkálok is ott marad, nem izgatja. Ha megállok egy bútor előtt/mellett, akkor felugrik rá és onnan rám, ott csimpaszkodik a ruhámon, mint egy matrica.
Kíváncsi vagyok, hogy mit tudott intézni az öregem. Nagyon vicces ez az egész, kiküldtek egy olyan végzést, hogy megvonták a pénzemet, mert nem jelentem meg a felülvizsgálaton, de az is ott van, hogy aki véglegesítve van, annak nem kell. Paradox helyzet. :-D Nyilván nem olvasta el figyelmesen a papíromat az ügyintéző. Felment az öregem tegnapelőtt Pestre, hogy felhívja a figyelmüket a véglegesített státuszra, vitte a szakvéleményeket is. Meglátjuk mire jutott, de nem vagyok optimista azok után, hogy már 3× kellett reklamálnia, hogy rossz címre küldték az ellátást, 3× töltött ki nyomtatványt a lakcímváltozásról, de negyedszer is az előző lakcímre érkezett a pénzem. Ezek után nem lep meg, hogy megint átsiklottak a véglegesítés felett (mert ez sem az első eset). Nem tudom hová figyelnek ott az ügyintézők, de nem volna rossz, ha rendesen végeznék a dolgukat és nem szívatnák a jónépet, pláne ismétlődően.

A bejegyzést írta: Arnold91