újabb események régebbi események további események
01:33
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:00
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
04:56
Gaya új bejegyzést írt a naplójába
05:35
Gaya új bejegyzést írt a naplójába
01:28
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
14:31
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
13:26
Divi Éva új bejegyzést írt a naplójába
13:26
Divi Éva új bejegyzést írt a naplójába
07:29
Gaya módosította a naplóbejegyzését
06:18
Gaya új bejegyzést írt a naplójába
01:13
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
16:16
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
06:01
Gaya új bejegyzést írt a naplójába
02:03
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
20:40
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
19:57
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
06:14
Gaya új bejegyzést írt a naplójába
01:21
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába

Jó tett helyébe...

2016. május 25.

Vissza a naplóhoz

Soha nem szerettem panaszkodni, a hosszú évek alatt minden gondot, problémát jól-vagy rosszul megoldottam, mert csak magamra számíthattam. Most sem panaszként írom az alábbiakat, de kiváncsi vagyok a véleményetekre, mert lehet, hogy bennem van a hiba, de egy kivülálló ezt jobban meg tudja ítélni.
Szóval tele van a hócipőm. Mint korábban említettem, az unokaöcsém(húgom fia) belezuhant a hitelcsapdába és hogy segítsek rajtuk, a húgom halála után a "szárnyaim alá" vettem őket és hogy tudjanak hol lakni, odaadtam nekik a telkem, elég szép összeg kíséretében, hogy teljesen lakhatóvá tegyék. Sajnos nem tudtam a nevükre iratni, mert a bank rögtön elkobozná. Hozzáteszem, mindketten dolgoznak és havonta jelentős törlesztő-részleteket vonnak tőlük.
Ezen kívül, amikor tudtam, anyagilag is segítettem őket
A gondok ott kezdődtek, hogy majd egy éves villanyszámla elmaradásuk volt. Csodálkoztam, de rendeztük és figyelmeztettem őket. A számlák hozzám jönnek, nekem eddig az életben semmi tartozásom nem volt a szolgáltatók felé...
Aztán az év végén, meg még ma is jönnek a be nem fizetett számlák. Mikor rákérdezek, azt mondják, be van fizetve...
Itt állok tanácstalanul. Mivel a "véremről", azaz közeli hozzátartozómról van szó, nem küldhetem el őket, hogy menjenek a fenébe. Viszont van nekem elég fizetnivalóm, erre egyáltalán nem számítottam. Ti mit tennétek hasoló helyzetben?

A bejegyzést írta: Ilona

Hozzászólások

időrendi sorrend

2016. május 27. 10:48

megtekintés Válasz erre: Sanda - 2016. május 27. 09:39

Én is csak mostanra tanultam meg, hogy csak magamért vagyok felelős.

Azért, hogy kihozzam magamból a legtöbbet.

Sokan fáztak rá a hamar-hamarra... legyen meg minél előbb mindenük. Régen ez nem így működött, meg kellett fizetni a tanulópénzt. A szülők tették a dolgukat és elindítottak egy felelősségteljes úton. Amilyen útravalót kaptunk, ahhoz hozzátettük a magunkét és megtanultuk a leckét. Boldogultunk, ahogy tudtunk. Addig nyújtózkodtunk, ameddig a takarónk ért.

A felelőtlen szülő az, aki érdemtelenül áldozatot hoz a gyerekéért, azt gondolja, megérdemli, csak azért, hogy jobb sors jusson neki..., ezért megad mindent és nem hagyja, hogy felelősséget vállaljon magáért... A könnyen jött pénz nem kamatozik...
2016. május 27. 10:43

megtekintés Válasz erre: Yolla - 2016. május 27. 08:22

Kedves Ilikém!

Az, hogy arany szíved van, tudtuk Rólad. Segítőkész vagy, az is igaz. De, nem sodorhatod magad az anyagi csőd szélére, mert ki húzna ki belőle?
Muszáj meghúzni a határvonalat, amelyet meg kell tartanod, saját érdekedben. Amit tudtál, segítettél nekik, adtál fedelet a fejük fölé, mi kell más?
Felnőtt emberek, maguk döntenek a sorsukról, vállalják is érte a következményeket.
Légy határozott!
A hozzáállásukon nekik kell változtatni és ha nem saját akaratukból teszik, akkor sohasem nőnek fel. Azzal nem segítesz nekik, ha helyettük cselekszel. Sőt, azt hiszik, nekik nincs semmi kötelezettségük, majd Te vagy más rokon, kihúzza őket a slamasztikából. Ez csak illúzió! Jobb, ha most megtanulják.
Semmiképpen nem fizetnék helyettük. Számomra úgy tűnik, meglehetősen kihasználják a jó szívedet!

Puszi: Yolla

Köszönöm, Yollám! Tökéletesen átlátod a helyzetet. Anyagi csődbe nem visznek,(most még) mert egész életemben nem éltem nagylábon és gondoltam az öregkoromra. Ezért is írtam le, jó volt megosztani a gondomat és kaptam Tőletek egy kis támogatást abban, hogy lépjek és ez a lépés nem érzéktelenségből fakad, de meg kell előznöm a bajokat.
Én már annyi emberen segítetettem, mégis tudom, ennek ellenére csak magamra számíthatok, amikor baj lesz és elér a teljes öregkor. Talán figyelmeztetésnek is írtam ezt, sokan élünk egyedül , előre kell gondolkodnunk. Mert van ugyan egy fiam, akit nagyon szeretek, de az ország másik végén él, ha gondban leszek, biztos nem tud cselekedni órákon belül...
2016. május 27. 09:39
Én is csak mostanra tanultam meg, hogy csak magamért vagyok felelős.

Azért, hogy kihozzam magamból a legtöbbet.
2016. május 27. 08:22
Kedves Ilikém!

Az, hogy arany szíved van, tudtuk Rólad. Segítőkész vagy, az is igaz. De, nem sodorhatod magad az anyagi csőd szélére, mert ki húzna ki belőle?
Muszáj meghúzni a határvonalat, amelyet meg kell tartanod, saját érdekedben. Amit tudtál, segítettél nekik, adtál fedelet a fejük fölé, mi kell más?
Felnőtt emberek, maguk döntenek a sorsukról, vállalják is érte a következményeket.
Légy határozott!
A hozzáállásukon nekik kell változtatni és ha nem saját akaratukból teszik, akkor sohasem nőnek fel. Azzal nem segítesz nekik, ha helyettük cselekszel. Sőt, azt hiszik, nekik nincs semmi kötelezettségük, majd Te vagy más rokon, kihúzza őket a slamasztikából. Ez csak illúzió! Jobb, ha most megtanulják.
Semmiképpen nem fizetnék helyettük. Számomra úgy tűnik, meglehetősen kihasználják a jó szívedet!

Puszi: Yolla
2016. május 26. 21:47
Kedves Évi, Cathy, Anyu, köszönöm, hogy átéreztétek dilemámat, átgondolom, aztán majd csak teszek valamit. A hozzáállásukon kell változtatni...:)

Puszim, Ilona
2016. május 26. 13:48

megtekintés Válasz erre: Ilona - 2016. május 25. 20:07

Évikém, ez egy zártkert, ahova 35 m2-ig lehetett hétvégi házat építeni, én már azzal vettem. Ők nincsenek oda bejelentkezve, mivel nem lakás, csak ott laknak ketten a társával. Van egy lakásuk, de az e körüli bonyodalmakat a mai napig nem értem és nem tudom kibogozni. Tehát úgy néz ki, nálam "bujdokolnak", főleg a kutyák miatt, mert időközben öt kutya társult hozzájuk. Sokszor az az érzésem,-hiába már nem gyerekek, hiszen negyven körüliek, nem gondolják át a helyzetet és napról napra élnek. Addig nem volt baj, míg élt az anyja, mert mindent megadott, fizetett neki, mint egyszem gyerekének.Szóval ilyen nehéz az eset, valamit tennem kell, hogy érezzék, felelősek a sorsukért. Nem látom a kivezető utat...Engem nagyon bánt ez az egész, én ki sem megyek hozzájuk a kutyák miatt, tehát a saját telkemen nem voltam már több, mint egy éve, csak fizetek..De, mint írtam, már tele a hócipőm.Látod, mindenkinek meg van a maga baja és még egy: a szeretetnek is vannak határai..

Drága Ilike!

Bizony a szeretetnek is van határa.
Ez a helyzet egyikőtöknek sem jó.Ők hamis biztonságban érzik magukat,amíg te kifizeted a számlákat.Úgy érzik minden rendben van,pedig nincs!Nem húzhatják ki a te lábad alól is a talajt.A sarkadra kell állnod!Fájdalmas hiszen a szeretteid,de ez most kényszerhelyzet.Ha most nem teszed,nagy baj lehet belőle.Sok erőt kívánok neked,légy határozott!
Puszi
2016. május 25. 20:59
Kész tények elé állítanám őket, mert mint írod a szeretetnek is van határa... Először is két állítás van egymással szemben, a tiéd, hogy nincsenek befizetve a számlák, az övék, hogy be vannak fizetve... Végső soron ezt a szolgáltatóval egyszerű bizonyítani. Ha kiderül, hogy tartozásuk van, az orruk elé tenném a helyedben a befizetési szelvényeket, vagy felszólítást és bekeményítenék azzal, hogy kikapcsoltatom az áramot - hiszen a tulajdonos te vagy, rajtad vasalják be a pénzt - Ezt egészen addig nem lehet másként megoldani, amíg észhez nem térnek. Természetes, elég erősnek kell érezned magad, hogy ezt meglépd...
Aztán majd csak összeszedik magukat, ha ettől a kényelemtől - átmenetileg - megfosztva érzik magukat... Nincs más megoldás.
2016. május 25. 20:13
Nehez helyzetben vagy. Nyilvan ok elegge melyre kerultek az adossagcsapda miatt, es ez sajnos eleg ahhoz, hogy a segito kezet nyujtot is magukkal rantsak, anelkul, hogy akarnak.

Nyilvan segiteni akarsz, de: nem a te dontesed volt, hogy ok felvegyek a hitelt, hanem az ovek, tehat a probema is az ovek, ezt nekik kell megoldani elso sorban. A te anyagi biztonsagod nem mehet ra az o dontesukre. Foleg nem, mert ki fog rajtuk segiteni, ha te is tonkremesz. Ha a telket ugyis nekik szanod, akkor kerd meg oket, hogy irassak at a kozmuveket mint szivessegi hasznalok, a sajat nevukre, onnantol feleljenek ok a nekik szant telekkel a sajat szamlaikert. Egyebkent meg egy csomo kerdes merul fel, mint megoldas, de ehhez infokat kellene tudni, es nem szivesen intimkednek masok csaladi ugyeiben. Igy kivulrol ezt gondolom, eppen elegge szep segites az, amit amit tettel. Ugyanakkor nekik is felelosseget kell vallalniuk a sajat eletukert.
2016. május 25. 20:07
Évikém, ez egy zártkert, ahova 35 m2-ig lehetett hétvégi házat építeni, én már azzal vettem. Ők nincsenek oda bejelentkezve, mivel nem lakás, csak ott laknak ketten a társával. Van egy lakásuk, de az e körüli bonyodalmakat a mai napig nem értem és nem tudom kibogozni. Tehát úgy néz ki, nálam "bujdokolnak", főleg a kutyák miatt, mert időközben öt kutya társult hozzájuk. Sokszor az az érzésem,-hiába már nem gyerekek, hiszen negyven körüliek, nem gondolják át a helyzetet és napról napra élnek. Addig nem volt baj, míg élt az anyja, mert mindent megadott, fizetett neki, mint egyszem gyerekének.Szóval ilyen nehéz az eset, valamit tennem kell, hogy érezzék, felelősek a sorsukért. Nem látom a kivezető utat...Engem nagyon bánt ez az egész, én ki sem megyek hozzájuk a kutyák miatt, tehát a saját telkemen nem voltam már több, mint egy éve, csak fizetek..De, mint írtam, már tele a hócipőm.Látod, mindenkinek meg van a maga baja és még egy: a szeretetnek is vannak határai..
2016. május 25. 18:13
Kezdjük ott, hogy a jó szándék vezetett, húgod halála is éppen eléggé megviselt, érthető, ha nem gondoltad át eléggé. Segítettél nekik és ha nem is azonnal, de kezdődnek a gondok... Ha jól értem, nem írattad rá(juk), ez mondjuk nem baj, így még hivatalosan a tiéd, ugye?

Pár kérdés azonban felmerül bennem... hány fő lakja jelenleg a telket?... Milyen címen vannak oda bejelentkezve? Ideiglenesen?... és hogy az épület - hivatalosan - lakásnak minősül e, életvitelszerűen lakható e?

Nyugalom. Megtaláljuk a megoldást, legalábbis megpróbáljuk. :-)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: