Jobb ma egy veréb...
2017. november 7.
Ráéreztem tegnap, hogy vár még engem valami vagy valaki odakint, úgy nem múlhat el év, hogy még egy-kétszer ne lássam a kis kertem. Éppen eleget leszek bezárva a négy fal közé, amikor fogcsikorgató hideg szél fúj, leesik a hó. Felkerekedtem hát. Az idő is nekem kedvezett, kellemes őszi nap elé néztem, amire kiértem, a munka meg rám várt, tehát nem késlekedhettem. Különben is fűrészelni volt igen nagy kedvem. Minden álmom és vágyam valóra vált és amikor végeztem, és az utolsó szemig behordtam, már csak a dugványozás volt vissza... De, mint éhes disznó, aki makkal álmodik egyszer csak megjelent a szemem előtt... Amikor megláttam, meglepetésemben felkiáltottam, de senki se hallotta, talán egyedül a vaddisznó, mert el is futott, mint a nyúl, pedig hej de nagy kedvem lett volna vele farkasszemet nézni, megszelídíteni vagy legalábbis lefotózni. Nem is bántam, hogy nem várta meg, mert igen ronda egy állat szegény!
Izgalmas volt, a meglepetés is sikerült, csak az idő volt kevés, mégis azt mondom, ne találkozzak többé vele, mert jobb ma egy veréb, mint holnap egy "vaddisznó".
A bejegyzést írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: Ilona
Évikém, csak óvatosan a vaddisznóval!Én biztos frász kapnék tőle. Hogy tud a kerítéseden átmenni?