Juhász Gyula: Emlék
2011. október 2.
Juhász Gyula: Emlék
A szálló évekkel
Sok minden megy el,
De a szív, a koldus,
Tovább énekel.
Mi remény volt régen,
Emlék ma csupán,
De legalább sírhatsz
Tűnt szépek után!
Ami emlék, szebb is,
Mint az, ami él,
Romok is ragyognak
Hűs hold fényinél!
A bejegyzést írta: tatjana
Hozzászólások
időrendi sorrend
Tűz volt hajdan,
lángként lobogott
szemében kedvese
érte sírt, zokogott.