Jut eszembe
2013. június 2.
Élni és írni csak szenvedéllyel lehet, amikor tobzódnak az emberben a gondolatok és az érzelmek.
Nem lehet kívülről szemlélni egyiket sem, mert az már nem az igazi. Ahogyan nem lehet éhezni sem, ha közben faljuk a finomabbnál finomabb ételeket.
Az érzelem mentes írás olyan, mint az étel só nélkül.
Szerintem.
De lehet velem vitatkozni!
A bejegyzést írta: Yolla
Hozzászólások
időrendi sorrend
Ha az érzelmeim diktálnának, befolyásolnának, minden racionális gondolatot háttérbe szorítanék, a szenvedély uralná az életem, és a gondolataim. Mi lenne akkor? Ki tudja.
Talán mára nem lennének racionális gondolataim, se érzelmeim.
Szerintem a kettőnek találkozniuk kell, egyik a másikat kiüti. Máskülönben felborul az egyensúly.
Ha az egyik borul, akkor a másiknak kell előtolakodni. Nem lehet a kettőt különválasztani, legfeljebb késleltetni, az egyiket, a másik javára, vagy kárára. Az csak tőlem függ melyiket helyezem az előtérbe, és aznap hogyan ébredtem se egy utolsó szempont...
Az érzelmek és a racionalitás nem egy előre megírt forgatókönyv, amit csak fellapozok és mindig tudom melyiket kapjam elő. Ez a kettő mindig is uralta az életemet, és vitatkoztak egymással... :-)
Egyébként én nem csak a sótlan írásokat, de az ilyen embereket sem szeretem... Mindig marad utánuk valami hiányérzet. Na ezt próbálom én kitölteni néha tartalommal, néha érzelemmel (szenvedéllyel)... aztán üssék egymást!
Pussz,
Éva
Válasz erre: Yolla
Szia, Ailet!
Nem erre mondják, hogy a változatosság gyönyörködtet?
A sótlanság, a se hús, se hal módszer nekem nem tetszik.
Üdv: Yolla
Ha hiszünk benne, minden gyönyörködtet.
Én is húspárti vagyok, ízletes és jól lakok tőle.
Üdv:A
Válasz erre: Ailet
Szia Yolla!
Vannak akik a sótlanságra esküsznek a szó minden értelmében... hát az ő dolguk. Értelmetlen, de ha nekik így jó....
Másoknak meg máshogyan. :))
Így szép az élet.
Üdv:A
Nem erre mondják, hogy a változatosság gyönyörködtet?
A sótlanság, a se hús, se hal módszer nekem nem tetszik.
Üdv: Yolla
Vannak akik a sótlanságra esküsznek a szó minden értelmében... hát az ő dolguk. Értelmetlen, de ha nekik így jó....
Másoknak meg máshogyan. :))
Így szép az élet.
Üdv:A
Válasz erre: Janó
Szia Yolla!
Majdnem mindent lehet érzelmektől mentesen művelni, még az írást is. Hogy mikor lehet felfedezni a hidegfejű profizmust egy írásban, azt gyakorlott írók, kritikusok jól tudják. Az más kérdés, hogy érdemes-e bármit érzelmek nélkül, rutinból, megszokásból művelni? De erre én nem tudom a választ, mert az érzelmeim mindig a racionalitás előtt járnak.
Üdv,
Janó
Lehet, hogy igazad van.
Nekem akkor is az a véleményem, hogy mindent csak szívvel-lélekkel érdemes csinálni, vagy sehogy.
Ha ez hiányzik, akkor semmit sem ér, nincs az embernek sikerélménye sem.
Alapvetően racionális vagyok magam is, de eddig nem akartam és nem is sikerült volna elnyomni az érzelmeimet.
Üdv: Yolla
Majdnem mindent lehet érzelmektől mentesen művelni, még az írást is. Hogy mikor lehet felfedezni a hidegfejű profizmust egy írásban, azt gyakorlott írók, kritikusok jól tudják. Az más kérdés, hogy érdemes-e bármit érzelmek nélkül, rutinból, megszokásból művelni? De erre én nem tudom a választ, mert az érzelmeim mindig a racionalitás előtt járnak.
Üdv,
Janó