újabb események régebbi események további események
09:22
wXavBLqjCthMSuKG regisztrált a weboldalra
12:27
Tündér módosította a naplóbejegyzését
12:26
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
02:01
Pinupduzk regisztrált a weboldalra

Kánikula? Hol van az már?!

2017. szeptember 1.

Vissza a naplóhoz

Kint hagytam a kertben tegnap és ma. De utánam jött és végig kísért, egészen hazáig olyannyira, hogy úsztam a verejtékemben. Pedig hagytam időt, hogy kitombolja magát, párszor sikerült is megúsznom, de a dolgok nem várhattak.

Most könnyen dőlök hátra és nézem, de már a jó hűvös szobámból ahogy megváltozik lassan az időjárás, feltámad a szél, a napot is eltakarják a felhők, a végén még igazuk lesz, és a beígért vihart nem ússzuk meg. No, de erre gondolva és a nagy szélre, mindent úgy hagytam magam után, hogy ne érjen meglepetés, ha elvonulnak a felhők. Ezért kitettem magamért. Tegnap a terepmunkával, hogy semmi se akadályozhassa ma a fűnyírást. A munkám végeztével úgy jöttem haza, hogy én magam borogattam fel az asztalt, a székeket, nem sok fogást hagyva rajtuk a szélnek. Egy valamire nem jutott már időm, helyére tenni a búvárszivattyút, de olyan áldott jó szomszédom van, akire mindig számíthatok és mivel a szomszédom paradicsomja mindig szebb, kaptam tőle ráadásként és még paprikát is. És, hogy ne unatkozzak a hétvégén a rossz időben, kénytelen vagyok ezek után vegyes gyümölcsízt befőzni, mert a végén még megdagulok. Már most is nem győzöm fogyasztani magam, elég nekem, még sok is az a 65 kiló. Nem panaszként, de azt mondják, hogy súlyos egyéniség vagyok. Van benne valami. Ami igaz, igaz. :-)

Fotózgattam, ami jött, szinte mindent, ami utamba került. Így találtam rá egy aranyos szituációra, amikor a lányom beleült végre a függőágyba és elkezdett hintázni, sehogy sem érte el a falevelet, mígnem megunta ezt az erőlködést és nagy nehezen kikecmergett belőle és odacammogott az asztal mellé a padra... Hát igen, ez mégsem egy hintaágy?! Annyira mókás volt, hogy tetszett, nem tetszett, de felvettem videóra. Sajnálom, hogy nem tudom nektek bemutatni, mert megtiltotta. Én pedig, mert rendes anyuka vagyok nem sértem meg a személyiségi jogát. Mesélni róla viszont, azért csak szabad? Akkor viszont kénytelenek lesztek megelégedni egy saját fotóval, ami szintén nem volt egyszerű, de sikerélmény.

Mire fel sikerült tennem, az eső is eleredt. Végre!

A bejegyzést írta: zsoltne.eva

Hozzászólások

időrendi sorrend

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Javaslom próbálj sárgaszilvából főzni lekvárt, az hasonlít a sárgabarackhoz, ha nem is az, de finom, van is itt fenn, ha jól emlékszem azt Virág kutyulta...

Nagyon szívesen megosztanám veled a csalamádé receptemet, de magam sem tudom, mert csak ami itthon volt, egy fél káposzta, 4 db kovi uborkának való, egy-két hagyma, egy sárgarépa, amiket hajszál vékonyra gyalultam.
A mennyiséget se mértem és a fűszereket is csak úgy gondolomra tettem bele. Egy nagykanál só, négy nagykanál cukor, 10 %-os ecetből kb. nyolc nagykanálnyi, de ami a lényeg, hogy csapott kiskanálnyi nátrium benzonát és késhegynyi borkénsavval összekutyultam az egészet, egy-két babérlevél kevés mustármag és egészbors is került bele... Három 7 dcl-es üvegre való lett ebből... Lezártam és jónapot.

Ma ettünk belőle és pont olyan, ahogy én szeretem, édeskés inkább, mint savanyú... :-)

Jó kutyulást!

Koszi! :)

megtekintés Válasz erre: Cathy

Tavaly a baratnommel teleltunk egy kicsit, ott ettem nagyon finom, igazi, hazilag fozott, nem zseles sargabarack lekvart, azota szeretnek ilyet eltenni magamnak. Igen, eleg draga is volt a piacon a barack, es nem is volt eleg erett. Igy aztan majd legfeljebb ultetek egy sargabarack fat, ha annyira akarok igazi sargabarack lekvart enni.
Erdekel a csalamade recepted! Elkerhetem?

Javaslom próbálj sárgaszilvából főzni lekvárt, az hasonlít a sárgabarackhoz, ha nem is az, de finom, van is itt fenn, ha jól emlékszem azt Virág kutyulta...

Nagyon szívesen megosztanám veled a csalamádé receptemet, de magam sem tudom, mert csak ami itthon volt, egy fél káposzta, 4 db kovi uborkának való, egy-két hagyma, egy sárgarépa, amiket hajszál vékonyra gyalultam.
A mennyiséget se mértem és a fűszereket is csak úgy gondolomra tettem bele. Egy nagykanál só, négy nagykanál cukor, 10 %-os ecetből kb. nyolc nagykanálnyi, de ami a lényeg, hogy csapott kiskanálnyi nátrium benzonát és késhegynyi borkénsavval összekutyultam az egészet, egy-két babérlevél kevés mustármag és egészbors is került bele... Három 7 dcl-es üvegre való lett ebből... Lezártam és jónapot.

Ma ettünk belőle és pont olyan, ahogy én szeretem, édeskés inkább, mint savanyú... :-)

Jó kutyulást!

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Katikám, akkor te ügyesebb voltál, mint én, mert ez az első próbálkozásom volt. Tudod én csak abból főzök be, ami van, ami megterem a kertben. Nem veszem meg a piacon a drága barackot és egyebet, hogy befőzzem, azt inkább gyümölcsként elfogyasztom kicsiben. Ilyen a kajszi, a barack... Ahhoz drága. Kis létszámú családom nem igényli a sokat, ha mégis ráfanyalodnék valami különlegesre, mint pl. az áfonya-, kajszi lekvár, bármilyen csemege, azt megveszem. Süteményre pöttyögetve nagyon fincsi.
Amire büszke vagyok az a csalamádé. Nem sajnáltam rá az időt, de csak abból is módjával, mert hiszen jön a savanyúkáposzta szezon.

Tavaly a baratnommel teleltunk egy kicsit, ott ettem nagyon finom, igazi, hazilag fozott, nem zseles sargabarack lekvart, azota szeretnek ilyet eltenni magamnak. Igen, eleg draga is volt a piacon a barack, es nem is volt eleg erett. Igy aztan majd legfeljebb ultetek egy sargabarack fat, ha annyira akarok igazi sargabarack lekvart enni.
Erdekel a csalamade recepted! Elkerhetem?

megtekintés Válasz erre: Cathy

Evike, koszonom a jo tanacsot, egyet ertek.

Lekvar ugyben elkovettem egy hibat. Idezojeles hibat. Annyira belejottem az eltevesbe, hogy szemet vetettem a bodzabogyora is. Nagyon finom lekvar lett belole, Aztan foztem megint egy csapatot belole, aztan megint neztem, hogy van meg azon a fan, de szerencsere annyi mas eltennivalom lett, hogy vegul feladtam. Sajnos nem sikerult megfelelo sargabarackot szereznem, igy nem lett barack lekvarom. Szilva az lett. Korte lekvarban meg nem gondolkodtam, pedig nagyon finom lehet. Te milyen lekvarokat tettel el?

Katikám, akkor te ügyesebb voltál, mint én, mert ez az első próbálkozásom volt. Tudod én csak abból főzök be, ami van, ami megterem a kertben. Nem veszem meg a piacon a drága barackot és egyebet, hogy befőzzem, azt inkább gyümölcsként elfogyasztom kicsiben. Ilyen a kajszi, a barack... Ahhoz drága. Kis létszámú családom nem igényli a sokat, ha mégis ráfanyalodnék valami különlegesre, mint pl. az áfonya-, kajszi lekvár, bármilyen csemege, azt megveszem. Süteményre pöttyögetve nagyon fincsi.
Amire büszke vagyok az a csalamádé. Nem sajnáltam rá az időt, de csak abból is módjával, mert hiszen jön a savanyúkáposzta szezon.

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Olyannyira ügyes vagyok, hogy a nagy igyekezetemben sikerült az első üveg dzsemmet padlóra küldeni. Pici volt és forró! Egészen biztos az lett volna a legfinomabb - gondolom, mert mindent beleadtam, ami kellett. No, de sebaj, hiszen ott volt előttem még a legjava, ezért csak egy picit szomorkodtam, mert mindig az szokott hiányozni, ami már nincs. Ki hitte volna, hogy mennyire kevés matéria szorult abba, ami pedig sok?

Katikám! Ha nem tudsz mit kezdeni a rengeteg szilvával, körtével, nem ám nekiesni megenni? Ha befőzöd lekvárnak, dzsemnek, rá fogsz jönni, nem is olyan sok az! :-)

Puszi!

Evike, koszonom a jo tanacsot, egyet ertek.

Lekvar ugyben elkovettem egy hibat. Idezojeles hibat. Annyira belejottem az eltevesbe, hogy szemet vetettem a bodzabogyora is. Nagyon finom lekvar lett belole, Aztan foztem megint egy csapatot belole, aztan megint neztem, hogy van meg azon a fan, de szerencsere annyi mas eltennivalom lett, hogy vegul feladtam. Sajnos nem sikerult megfelelo sargabarackot szereznem, igy nem lett barack lekvarom. Szilva az lett. Korte lekvarban meg nem gondolkodtam, pedig nagyon finom lehet. Te milyen lekvarokat tettel el?

megtekintés Válasz erre: Cathy

Sikerult. :) Ugyes vagy!

Olyannyira ügyes vagyok, hogy a nagy igyekezetemben sikerült az első üveg dzsemmet padlóra küldeni. Pici volt és forró! Egészen biztos az lett volna a legfinomabb - gondolom, mert mindent beleadtam, ami kellett. No, de sebaj, hiszen ott volt előttem még a legjava, ezért csak egy picit szomorkodtam, mert mindig az szokott hiányozni, ami már nincs. Ki hitte volna, hogy mennyire kevés matéria szorult abba, ami pedig sok?

Katikám! Ha nem tudsz mit kezdeni a rengeteg szilvával, körtével, nem ám nekiesni megenni? Ha befőzöd lekvárnak, dzsemnek, rá fogsz jönni, nem is olyan sok az! :-)

Puszi!
Sikerult. :) Ugyes vagy!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: