Kérdez-felelek...
2016. március 26.
Mikor, milyen a hangulatom, attól függő a reakcióm is, valahányszor megpróbálnak beleszólni a szokásaimba… Mindennek meg van az ideje és a helye is. Ha ez a rend, amit évek alatt kialakítottam borulni látszik, máris nem úgy indul a napom, azt meg nem szeretném. Ilyenkor a kérdésekre gyors válaszokat adok, amennyit éppen muszáj, miközben bekapcsolom a gépet.
Lassú már, nem úgy, mint a gazdája, aki térül fordul, mert várni azt nem szeret. Teszi a rutin feladatait, ami mindig is az övé, semmi sem maradhat el, mint ahogy az utolsó szó sem..
Éppen csak annyira méltatom a kérdést, rövid válaszokat adva, ha már szóvá tették,… megint a gép?... Ha jó kedvem van, ilyenkor csak annyit mondok:
- Megnézem, hogy kinek mije fáj…, ki mitől boldog, vagy boldogtalan…, hogy van a csipet-csapat…, mit csinál éppen a bimbó-banda…, ki nem fér már megint a bőrébe…, az üzenetekre vagyok kíváncsi, válaszoltak e már…, kinek hiányzom…, feloldotta e xy a tiltásom… vagy prüszköl még egy kicsit, de itt most az a lényeg, hogy mindenkinek
kellemes húsvéti ünnepeket kívánok!
Legtöbbször kielégítő a válaszom és szabad a pálya, mivel a gépen osztoznom kell, így további kérdezz-felelek játékot játszunk egymással. Ezen az időjárás és hogy éppen ünnepek előtt állunk sem változtathat. Ha minden zökkenő nélkül beindul a nap, a gépezet, nyert ügyem van, ezt a rituálét magamnak teremtettem meg, és néha azért harcolni kell érte. Evidens!…Osztoznom kell magamon is, másokon is nem csak a gépen… A kellékek pedig a szokásos… kávé, cigi…
Az egész akkor látszik borulni, amikor ihletem van… és a gondolatok kikívánkoznak belőlem. Ha ebben akadályoztatva vagyok, na akkor harapok. Hiába érzem úgy, hogy mindezt megengedhetem magamnak, természetes, hiszen az időmet magam osztom be, mikor, mennyi jut belőle másoknak, legtöbbször azzal nyugtatom magam, ha ott felejtkeznék a gép mellett hosszabb időre, mint terveztem, hogy semmiről sem maradtam le. Jut is, marad is belőlem. A munka dandárja rám vár…, önző módon hagyom, hogy a dolgok haladjanak a maguk útján…
A bejegyzést írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Kellemes Husvetot kivanok neked en is! :)
Bezzeg ehhez a kis írásomhoz nem fűztél olyan kommentet, mint ahhoz a kis rövid eszmefuttatásomhoz. Se abban, se ebben nincs semmi különös, semmi "fennköltség"... ott is, mint itt magamat adtam. Lehet, hogy az ünnep hangulata tesz bennünket néha lelkesebbé, emelkedettebbé és olyankor keressük hozzá a megfelelő szavakat... Ilyen egyszerű!
Puszi,
Éva