Kevés is elég ...

2015. december 20.

Vissza a naplóhoz

Kevés is elég az embernek, hogy mosolyogjon egy jót.

Délután telefonon keresett a szomszédasszonyom. Mondja átjönne ...
Csodálkoztam, hisz az ajtónk mindig nyitva állt előtte. A szüleimmel is jó barátságban volt, szinte minden nap átjött. Igaz, amióta itt lakom, hiába hívtam, mindig talált kifogást. Nem is erősködtem, gondoltam majd jön egyszer magától.
Hamarosan csöngetett, siettem kaput nyitni.
Kitört belőlem a nevetés, mert keróval jött. Az utca túloldalán lakik, igaz nem szemben velem, de a mellette lévő házban.
- No ne nevess, nem bírtam volna el, amit hoztam. Vedd le a kosarat.

Elég nehéz volt.
Majd elmondta karácsonyi ajándékot hozott. Volt a kosárban, alma, narancs, mandarin és több üveg lekvár.
Arra sokszor van példa, hogy szól: - gyere már az ablakhoz.
Olyankor sütemény, palacsinta, befőtt vár rám.

Szomszédasszonyom ez évben töltötte a 80. évét.
Mindenkinek kellene egy ilyen szomszéd, aki mutatná, hogyan is éltek régen és nem is akar ma sem változtatni rajta.

A bejegyzést írta: D Klári

Hozzászólások

fordított időrendi sorrend

zsoltne.eva

Klárikám! Szép gesztus ez tőle... ebben a korban különösen, és jó, hogy nem ajtóstól ront be a házba, előtte felhív, ami nagyon helyes... Jól esik a figyelem az embernek... - gondolom te is viszonozod a kedvességét...
Hozzánk gyakran jön át a szomszédasszony kicsit kikapcsolódni a családi gondjaiból, meg ezért-azért..., a lányom szívesen látja, de nekem néha már sok belőle... :-)

Puszi