Kibírhatatlan
2011. szeptember 10.
Tegnap megkaptam anyámtól, hogy nem tudja, hogy mi van velem, de egyszerűen kibírhatatlan vagyok egy ideje. Bár nem tudom, hogy volt-e ez valaha másként. Állandóan ingerült vagyok, és úgy beszélek vele, ahogyan nem kéne. Persze nem csak vele. A férjemmel is. Meg úgy a környezetem többségével.
Amúgy igaza van anyámnak. Kibírhatatlan vagyok másokkal. Főleg vele és a férjemmel. Meg azokkal, akik bármire akarnak kényszeríteni.
Úgyhogy tegnap leszedáltam magam mielőtt felhívtam volna öreganyámékat. És most is, mielőtt megérkezik anyám Viviennel. Kiváncsi vagyok, hogy más lesz-e a helyzet.
Azért tegnap mondtam a férjemnek, hogy igaza van, amikor azt mondja, hogy Gejzával, az élettársammal bezzeg tudok normálisan beszélni. A gyerekeivel is. De nem is kényszerítenek rám semmit...
A bejegyzést írta: Virág
Hozzászólások
időrendi sorrend
Hát persze, de ezt már sokszor mondtam. :)
Szívesen és köszi! :)
Nincs mit! ;-)
:D :D igen?
Köszi ;-) ...de Te is! :P
Puszi!
Szívesen és köszi! :)
Aranyos vagy! :)
Puszillak! :)
Köszi ;-) ...de Te is! :P
Puszi!
Igen, aztán már rájöttem, mikor megírtam :D Nem baj :-)
Köszi, puszik!
Puszillak! :)
Talán mindenki így van ezzel. :)
Puszik! :)
Köszi, puszik!
Igen, ez ismerős helyzet... én is utálom, ha kényszerítenek :S Alapvetően nyugodt ember vagyok, de ha kényszerítenek valamire, felkapom a vizet :D
További szép estét! ;-)
Puszik! :)
További szép estét! ;-)
A kényszer ellen sokszor lázadással válaszolunk. Nehezen tűrjük el azt, amikor belekényszerítenek olyan dolgokba, ami számunkra idegen, járhatatlan út.
Köszönöm, hogy itt jártál! :)
A képet Akcan Akçay-tól kaptam, ez volt az első tegnap, a rózsaszín flamingós előtt. Előző napi naplóbejegyzés.