Kitoltak velünk

2022. május 14.

Vissza a naplóhoz

2018. április 14.-i jegyzet:

Hiába áll a szerződésen az ápr. 12.-i kezdete a szolgáltatásnak, lestünk, hogy miért nincs net, aztán az öregem beszélt a szolgáltatóval és nagy' nehezen kiderült, hogy a pali nem kódolta és állította be a routert. Várni kell míg kijön és megcsinálja (elvileg csütörtökön). Még jó, hogy ~ 8 ezer körül van a havidíj és ennyiért ilyen nehezen mennek a dolgok. Ehhez képest Pesten a DIGI-nél (ennek a szolgáltatónak Vidékháló a neve) a net+tv havi háromezervalahányszáz' forint volt és ahogy kijöttek bekötöttek-kódoltak, azt' csókolom, nem volt ilyen 'bonyolult'. Itt is megvan az a 100 csatornás csomag, aminek örülünk, a net viszont nem olyan, de majd meglátjuk mit bír. Mondta a nő, amikor kötöttük a szerződést, hogy torrentezni ne akarjak vele, mert nem viszi, de mondtam, hogy nem szoktam. A YouTube reméljük menni fog, mert apám tv-je netképes és azzal YouTube-on is szoktunk filmet nézni. Azt mondta módosíthatjuk majd a csomagot, ha nem elég a kapacitás, de az már ~ 10 rugó lesz. Apámmal összenéztünk és mondtuk, hogy inkább nem akarunk majd YouTube-ozni. Azon vigyorogtunk, hogy Gripen a csomag neve, egy repülőgépb#zinak ez találó. :-D

Az öregem fasza névnapi ajándékot kapott - félig-meddig ő is sáros, mert sosem figyel semmire -, várta a pénzét 12.-re, rajta is volt a számlán, ki akarta venni, de nem tudta. Megpróbálta másik automatánál, szintén bukta. Telefonált egyet és kiderült, hogy lejárt a kártyája. Ott van az érvényességi idő rajta, de nem figyel soha, semmire. Mondta neki az ügyintéző, hogy küldtek neki másik kártyát, de mondta az öregem, hogy nem kapta meg. Kiderült, hogy nem is lakcímre ment, hanem a bank központjába. (Pacsi!) Hétfőn megint zötyöghet 4 órát Pestre, hogy megkapja a kártyát és a pénzt. Ha már fent lesz, beugrik a Dokimhoz receptekért, mert esedékes lesz a gyógyszerek kiváltása is. Be kéne ide jelentkezni és akkor az itteni háziorvoshoz is át kell jönnöm. A mostanival nagyon elégedett vagyok, meg Ő már jól ismeri az összes nyavalyámat, de remélem ugyanígy bízhatok majd az itteni dokiban is.

11.-e óta nem volt rohamom és a közérzetem sem az a nagyon fos. Tegnapelőtt voltam otthon én is az öregemmel, segítettem a kertet takarítani. Kaptam jégkrémet fizetségként. :-D Gazdagabb lettem sok csalánkiütéssel és szegényebb egy félpár melóskesztyűvel, mert beleejtettem a kútba. Estig molyoltunk ott. Nappal megsültünk, főleg melózva, mert volt vagy 30°C, de estére már merész volt a papucs (végre az öregem is azt vett fel, este hálás is volt a szaglásom), meg a póló. Legközelebb viszek pulóvert, meg zárt cipőt, csak nem gondoltam, hogy estig kapirgáljuk a dzsuvát és hűvösben grasszálunk majd haza a nyári öltözetben.

Megint felcseszett apám. Nem segített, pedig látta, hogy szükségem van rá, meg kértem is, de reakció nélkül csak a telefonját nyomkodta tovább (folyton a hülye játékán lóg) és szóvá mertem tenni, mondom neki "véletlenül se segíts!", persze nem tetszett neki és elkezdi "véletlenül orrba b@szlak, hülyegyerek." Mondom tedd meg. Megkértem, nem segített és ő puffog. Iszonyú dühös tudok lenni, amiért megaláz, meg amiért azt hiszi, hogy ő valami király, akinek semmiért nem lehet szólni, nem lehet figyelmeztetni a hibáira. Gyűlölöm ezt a felsőbbrendű viselkedését! Ilyenkor csak nagyokat nyelek, mert minden lepereg róla, felesleges vitába szállni vele, meg ha kimondanám, amiket gondolok elintéznék magamnak pár 8 napon túl gyógyuló sérülést. Gondolkodom, hogyan koccoljak le ebből a mérgező fosból, ami körülvesz. A 'család'... hagyjuk. Jobb volt, amíg távol voltunk. Amikor az öregem Pesten volt a múltkor, akkor az Ildi rám sem nézett, pedig megígérte és a fater is nyomatékosan kérte ezt. A kulcsot elkérték, hogy be tudjanak jönni, de az ajtó nyitva volt egész nap, tehát be tudtak volna jönni. Akkor mire volt jó elkérni? Csak arra, hogy nem tudtam se a kaput, se az ajtót bezárni egész nap és így aludni sem tudtam, mert nem fogok nyitott házban békésen aludni, esélyt adva egy nem napon barnult bagázsnak - sokan vannak errefelé - a kipakolásra, főleg hogy a Jani háza, itt vannak a cuccai, nem kell egy rablás és az sem, hogy belém mártsanak egy nagykést, amíg alszom. Úgy volt, hogy rámnéznek párszor és a kulcsot itthagyják délután, hogy este be tudjak zárkózni. Az öregem 3-kor ment el és este 8 körül még mindig felém sem néztek, közben szarul voltam órák óta, megkörnyékezett a roham is, ami úgy ki szokott ütni, hogy utána órákig alszom, szóval boldog voltam, hogy nem jöttek még mindig és hogy' zárok majd be, ha elalszom? Végül nem jött a roham, így ébren tudtam maradni, meg baj sem lett, de simán lehetett volna és senki nem nézett rám 6 órán keresztül, mert este negyed tízre estek be, "elfelejtettünk" megjegyzéssel. Mondom észrevettem. Nem tetszett nekik, hogy nyitva volt az ablak, mert "belátnak". Mondom muszáj nyitva lennie, mivel fulladok. Le se' szarta az Ildi, becsukta és lehúzta a redőnyt. Azt mondja adom a kulcsot, gyere és zárd be a kaput. Negyed tízkor eszükbe jutok, szájat húzva átjönnek és utána el is rohannak. Este volt, oké, de 5 percük sem volt? Sosem beszélgetnek velem, de mit várok? Ha apámhoz jönnek, akkor is kb. negyed óra a max. és lelépnek, vele sem sokat foglalkoznak. Elmentek, én meg újra ablakot nyitottam. Az öregem is pipa volt, amikor mondtam, hogy egész nap nem nézték meg, hogy nem vagyok-e rosszul. Nincs itt helyem, nem is vagyok a 'köztudatban'. Valamilyen kiút biztos van!

A bejegyzést írta: Arnold91