Köd

2014. december 14.

Vissza a naplóhoz

Kinézek az ablakon és a töltés túloldalán lévő házak körvonalait alig látom a ködtől. Kinyitom az ablakot, hideg kúszik be a szobába, csípős, szurkálós, mégis jól esik, mert friss levegőt hoz, hogy végleg felébredjek, ne zuhanjak vissza az álom ölelő karjaiba.

Tíz nap múlva karácsony.

Életemben először nem igazán várom az ünnepet.

Mindegy, mit érzek, mire gondolok, az élet homokóráján egykedvűen peregnek a napok. Nem látom a holnapot, persze, ehhez semmi köze a ködnek.

Marad a remény, hogy holnapra minden jobb lesz.

A bejegyzést írta: Yolla