Kontrollok

2021. december 9.

Vissza a naplóhoz

2014. december 10.-i jegyzet:

11-re kellett mennem a kórházba és negyed 10-kor riadtam fel, pedig nem szokásom az elalvás. Mentem zuhanyozni, de nem volt víz a fürdőben. Gondoltam majd a konyhában a mosogatónál engedek a műanyag lavórba és megmosakszom. Aha, onnan sem jött víz. :-D Biztos karbantartottak és elzárták. Ekkor már kb. fél 10 lehetett és 10-kor kellett indulnom. Volt egy 2 literes, szénsavmentes ásványvíz a hűtő mellett, úgyhogy azt öntögettem ételhordóba, megmelegítettem és megmosakodtam. Kapkodtam, mert még a kutyát is le kellett vinnem, meg enni is kellett, pedig a tervem eredetileg az volt, hogy felkelek 7-kor és lesz kényelmesen időm mindenre. Nem emlékszem, hogy csörgött az ébresztő, szerintem fel sem keltem rá. 10 után 10 perccel léptem ki az ajtón, de mivel mindig később hívnak be, így nem volt gond. Odaértem 11 után pár perccel és még várnom is kellett negyedórát. Kikérdezett a doki, meg a paksamétámat lapozgatta, aztán kesztyű-zokni-cipő le. Rátette a lábfejemre-lábszáramra-bokámra a sztetoszkópját és mondta, hogy nincs keringés. Persze nem állandóan hiányzik belőle, különben már nem volna lábam, csak elégtelen, néha meg teljesen leáll és olyankor mintha szét akarna robbanni a lábam, mert a pangó vér feszíti az ereket, marha fájdalmas tud lenni és néha órákig is eltart. Rettenetesen hideg és mindenféle színben játszik, amikor érgörcs van benne. Elkezdte piszkálni a talpamat, meg a lábujjaimat, visszajelzést nem mindig kapott tőlük (megjegyezte, hogy kissé merev a bal lábam, ami nekem is feltűnt), aztán mondtam, hogy a lábszáramon egy rész érzéketlen. Nézegette, fogdosta, majd tűvel megbökdöste. Mondtam neki, hogy neuropátiám van, lehet-e attól, vagy a keringéstől? Azt mondta, hogy a neuropátia is lehet az ok, mert ha a keringés okozná, akkor az a terület már elhalt volna ennyi idő alatt - már vagy 2 hete fedeztem fel, hogy nem érzékel az a terület. Valami olyasmit mondott anno a neurológus, hogy az agyon, meg a gerincen kívül lévő idegek károsodnak és vagy nem érzékel az ember, vagy túlérzékel dolgokat. Beszéltünk a gyógyszerről, mondtam, hogy nem használ. "És az infúzió?" Mondom az sem. Széttárta a karjait és mondta, hogy több lehetőség nincs, viszont valamit kell csinálni, folytatjuk az infúziózást is, hátha legalább szinten tartja a jelenlegi állapotot. Hétfőtől-péntekig mennem kell megint egy kanyarra, mert szerinte így előbb-utóbb levágják a lábaimat. Na, azt nem fogom megvárni. Most nem kezdek részletekbe, hogy melyik napon merre jártam és ott mennyit vártam, mert unalmas lenne, csak a lényegeket jegyzem le.

Immunológia: a szokásos módon jól megcsapoltak, az eredményre szokott módon várnom kell.

Kardiológia: sima, aztán terheléses EKG volt. A terheléses eredménye fos, a sima eredménye a szokásos.

Ortopédia: A bal lábamban beszűkült pár ízület mozgása.

Majd a vesémet is meglesik, csak el kell jutnom a Nefrológiára.

Marhára szédültem, meg pattogott a fejem. Itthon is van ilyen, de a vérnyomásmérőm néha megmakacsolja magát és nem mér, vagy lehetetlen értéket ír ki, szóval nem mindig tudom meg, hogy mi a pálya. Most a nővér megmérte és 160/90 volt.

Összegezve: az érsebész nem örült és az immunológián sem örültek, bár még a véreredmény is hátravan. A sima EKG jó volt, csak a szokásos kis félreütések voltak. Majd a továbbiakról is írok, ha túl leszek azokon a vizsgálatokon is. Nem vészes a helyzet; vesém nem fáj, úgyhogy talán oké - majd kiderül még, étvágyam most van, közérzetem változó. Vérnyomás és keringés nem oké, szív terhelésre szar. Az erőnlétem változó, volt nemrég egy időszak, mikor nagyon sokat aludtam, nuku étvágy, meg erő, ám most ez elmúlt. Még mindig 60,5 kg vagyok, de mivel ennél kevesebb is voltam már, így ennek is a jó oldalát nézem. A cél mindig az nekem is, a dokiknak is, meg minden hozzám hasonló embernek, hogy a jelenlegi szintet fenntartsuk, közös munkával. Nem a romlót nézem, hanem a stagnálót. Úgy kell csinálni, hogy stagnáljanak mégtovább és a most romló is stagnáljon majd. Amíg van jó oldal, addig azt kell figyelni, arra kell koncentrálni. Mintha feltöltöttek volna elszántsággal és bátorsággal, valószínűleg ez így is történt a Jóisten és a barátok jóvoltából.

A bejegyzést írta: Arnold91