Kórházi napló
2012. április 16.
Az ötödik éjszakát töltöm a kórházban. Szigorú ágynyugalomra vagyok ítélve, a méhlepényem széle kicsi helyen elkezdett leválni, és ez az orvosok szerint veszélyes dolog. Nem vitatom, hogy igazuk van, csak utálok itt lenni, mikor a család meg otthon.
Már az összes nővért kifaggattam, hogy ilyen esetben mennyi ideig tartanak bent, de eltérőek a vélemények, az egy héttől kezdve a szülésig, minden lehetséges verziót hallottam már. A saját orvosom meg pont egy konferencián volt Szegeden, pedig ő az egyetlen, aki biztosat tud mondani. Holnap már itt lesz, szorítsatok, hogy legalább eltávra hazaengedjenek, mert még kb. 6 hetem van hátra, és azt nem akarnám végig itt tölteni. Inkább betartom a szigorú fekvő üzemmódot, nem csinálok otthon semmit, csak hazamehessek végre!
Köszi mindenkinek, aki hsz-t írt az előző cikkemhez és naplómhoz, amint géphez jutok, válaszolni fogok.
Mindenhatónak: igen, telóról pötyögöm be, és felteszik helyettem. Macerás, de ez van.
Puszi mindenkinek!
A bejegyzést írta: anubis
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: MindenHatÓ
Úgy tudom, holnap haza is mehettek ;-)) A képen a mi kisfiunk van? (Vagyis a tietek, de kicsit a mienk is :-)) )Puszi
És a képen nem.
E.
Kitartás! Hamarosan túl leszel rajta.
Tudom, könnyű mondani, de ne úgy nézd, hogy még 6 hét, hanem, hogy már csak 6 hét, és még teljesebben lesztek együtt, mint azelőtt.
Pussz, Tündér
Mi ugyan nem nagyon szoktunk írogatni egymásnak, de olvaslak.
Ismeretlenül is Veletek vagyok, s minden lehetséges jót kívánok Nektek.
Üdvözlettel,
Zita