Körömvágás
2018. június 29.
Ma olyan jól éreztem magam, pedig semmi különös nem történt. Hirtelen arra gondoltam, mégis milyen jó ez a napló, mert az ember kendőzetlenül leírhatja az érzéseit, azt hiszem, máshol nem tudnám ezt így kimutatni...
Szóval az éjjel alig aludtam, nem csak a vihar miatt, de tegnap megbeszéltem az állatorvossal, hogy ma elviszem a kutyust a körmeit levágni. Ja, korábban nem izgultam e miatt, mert nem is kellett vagdosni, de-mint tudjátok, mert sokat írtam róla-15 éves izületes öregúr, akinek sarkantyúi vannak és ha megnő a körme és összeakad a két hátsó lába, fájdalmában ordít. De éktelen erő van benne, a legutóbbi vágásnál a doktornő és én is a padlón feküdtünk, mire végeztünk.
De most a kis erőlködéstől eltekintve minden rendben ment. Látszott a kutyán, milyen boldog, este már jelezte, hogy itt az idő a sétára.
Nemrégen jöttünk be, még csak szürkült, kicsit kiültem a kertbe, békét és nyugalmat éreztem. Ezekért a pillanatokért érdemes élni.
Szép estét Mindnyájatoknak! :)))
A bejegyzést írta: Ilona
Hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.