Kritika, vagy valami más?...
2014. június 29.
A minap írtam egy szösszenetet, melynek apropóját jelen időben egy férfi és egy nő közötti - lehetséges - párbeszéd adta.
Valós, vagy elképzelt a szituáció, az írás szempontjából lényegtelen, mint ahogy az is, hogy ez a két ember közötti beszélgetés mely személyek között zajlik. A történet szempontjából mellékes, hogy Pista vagy Julcsi az a szerencsés, vagy az a szerencsétlen...
Erotikusba tettem, mert tartalmaz olyan kifejezéseket és sugall olyan helyzeteket, ami miatt - szerintem - oda illett.
Részemről a saját szórakozásom (ujjgyakorlat) mellett azért teszek fel egy-két olyan írást - feltételezve, hogy mások is olvassák - hogy egy jót szórakozzunk rajta. Legalábbis engem ez a cél vezérelt idáig. Elsősorban ez a fő szempont...
Nem egy véresen komoly irodalmi művet kell mögé képzelni. Azt ne feltételezze senki. Azt se, hogy annak szántam...
Ha valaki "kritikára" és nem véleményre ragadtatja magát, akkor is az lenne az ildomos, hogy ne a pocskondiázás, a "sarazás" vagy a rosszindulat érződjön, domináljon a "kritikát" gyakorlótól... ne egy lealacsonyító, személyeskedésbe csapjon át a puszta véleménye.
Ha a "kritikát" gyakorló nem képes hiteles elemzésre - meg se próbálja azt! Hiszen nem kompetens, csak egy laikus. Ez vonatkozik rám is.
A bejegyzést írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Arról említést sem tettél, hogy mennyire türelmetlen vagyok... pedig az vagyok. Nekem elhiheted. Pontosan azért, mert rengeteg időm van erre! Talán te nem, de még én sem tehetek róla.
Nem véletlen tettem ezzel az egésszel kapcsolatban alant fel, azt a számomra mérték-adó szösszenetet, amit a szerző engedélyezett. Ezzel is szerettem volna kifejezni azt, ami számomra per pillanat az alkotótársam hsz-éből még nem igazán érthető. Mi az, hogy "skrizofén, vagy skiizofrén", vagy nevezze aminek akarja, "tudathasadás"?... hogy az alkotótársamat hidegen hagyja, hogy a kifejezésekkel tisztában vagyok e egyáltalán, arról nem is szólva. Most utána kell nézzek! Meg is fogom tenni, mert alapos vagyok, mint ahogyan magáról ő is vallja és minden alkalommal erre fel is hívja a figyelmem. Vedd ezt fenyegetésnek... :-) Csak a feneség az, hogy nekem ez eszembe sem jutott eddig..., hogy ez a kis szösszenetem ennyi bonyodalmat fog okozni valaki számára...
Lehet, nem is okoz neki ez bonyodalmat, csak én képzelem be, egyszerűen fel akarta húzni az agyam. Lejjebb az agarakkal, stb. Mint ahogy én sem akartam neki gondot okozni és akaratlanul ezt értem el. Esküszöm nem volt szándékomban!
Ennyit ez az egész nem ér meg! Nekem igen.
Még egyszer mondom: Nekem ez csak szórakozás, hogy kiben mit indít el egy-egy írásom az az ő gondja, baja, bennem pedig az íráskényszert... (hogy mondjam el, hogy te is értsed... hát nem érted?!) Az a te bajod.
Na jó. Még le sem írtam, máris várom a választ... Ez az én legnagyobb problémám. A türelmetlenség! De most, hogy bevallottam, ami egyébként is látszik, könnyebb? Nekem az őszinteség könnyíti meg a dolgom...
Na most aztán kapok a fejemre... és akkor mi van? :-)
Ja, pusza "maica" rúm nélkül!
Éva
Ezt a hozzászólást csak bejelentkezett felhasználók láthatják.
Ez rendben.
Elismerem sok mindenben igazad van, amit leírtál. Letöröltem, mert hogy lehet úgy kezdeni eleve egy mondatot, .... jaj istenkém, istenkém, hogy is mondjam el neked, hogy ne sértődj meg... stb.stb. Nekem már ettől is felment a pumpám, a többire már nem is emlékeznék... Miért kell elnézést kérni?.. Miért van ilyen körítésre szükség?...
Tudod mit, senki türelmével nem akarok visszaélni, ezért nem is ragozom tovább, inkább idemásolom a tettest és köszönöm a véleményed.
Soha nem állítottam, hogy én lennék a kristály csillárban egy fényes izzó valami... a fenéket! :-)
Bár kétlem, hogy rajtad kívül bárkit is érdekelne, de egy próbát nekem megér!
"Kedves Zséva! Hát.... nem találok szavakat! Hogy is mondjam, hogy ne sértselek meg.... A párbeszédek némi kívánni valót hagynak maguk után! Nem lehet tudni, hogy ki beszél kivel! Vagy ez egy skrizofén alak belső monológja lenne? A tudathasadásos állapotában a belső vívódások, - a két énje között? A másik kérdésem: - Mi ebben az erotikus? Csak nem az, hogy felb.ssza az agyamat? Én csíplek téged, - de ezzel most nagyon mellé nyúltál! Ne haragudj az őszinteségemért! De Te azt mondtad, hogy Te elvárod az őszinte kritikát! Pussz: emillio"
Pussz. :-)
*
Boldog évek
– Szia.
– Szia.
– Megjöttél?
– Még nem.
– Hogyhogy nem, hiszen itt vagy?
– Rossz a kérdés, látod, hogy megjöttem.
– Látom.
– Akkor minek kérdezel ilyeneket?
– Csak.
– Ne veszekedjünk, csináljunk úgy, mintha most
jöttem volna meg.
– Csináljunk!
– Szia.
– Szia. Megjöttél?
– Áááááááááááááá!
– Most mit kiabálsz velem?
– Nem kiabálok, hallhatod.
– Neked van valakid!
– Van.
– Megtudhatom mióta?
– Meg.
– Szóval mióta?
– Húsz éve.
– De hiszen akkor esküdtünk!
– Igen.
– Azóta csalsz?
– Nem.
– Hogyhogy nem, most mondtad, van valakid.
– Igen, van.
– És ki az?
– Te!
– Tényleg?
– Tényleg.
– Miért nem mondtad?
– Mondtam.
– Mikor?
– Húsz éve.
– Ne szórakozz velem.
– Ne veszekedjünk, kérlek!
– Jó, csináljunk úgy, mintha most jöttem volna
meg.
– Csináljunk.
– Szia.
– Szia.
– Megjöttél?
– Ááááááááááááááááá!"
*
(A szerző engedélyével!)