Kutya séta
2017. szeptember 7.
Furcsa idő volt ma, hol beborult, hol kiderült. Ezért jórészt bent matattam, még sütöttem is. Délután aztán megnéztem a sorozatfilmemet, estefelé ki-ki néztem, hét órára tettem át a kutya-sétáltatást, biztosan ti is észrevettétek, már korábban sötétedik.Az utca is elcsendesedik erre az időre, hiszen vége a szünidőnek.De ma valahogy a gyerekeknek nem akaródzott bemenni, javában bicajoztak, futkotak, vidámkodtak, nagyszülői felügyelettel. Egy ideig vártam, aztán mégis rászántam magam, lesz, ami lesz, a kutya is már türelmetlenkedett, így óvatosan kimentünk.
Nem bántam meg, nagy élményben lett részem.
Elindultunk a sarok felé és mikor hátranéztem, látom, az összes apróság jött utánam, mint a nagyliba után a kislibák. Megálltam, körülvettek, kérdeznem sem kellett, mindegyik mondta a magáét.
Megtudtam, hogy Janó a "legöregebb", ő már negyedikes, van neki is egy öreg kutyája, de egy féléves is, aztán Peti következik, de ő még csak másodikos, míg Esztike pedig középcsoportos az oviban és mivel a nagyi vett négy tyúkot meg egy kakast, tojás ügyben majd hozzá forduljak...De sorolhatnám még, kitárgyaltunk mindent, úgyhogy mikor visszafelé jöttünk, nevetve odakiáltottam a nagypapinak, tudom az összes hírt, mi történt mostanában. Jót nevettünk.
Nagyon aranyosak ezek gyerekek, majdnem olyanok, mint mi voltunk az ókorban...:-))
A bejegyzést írta: Ilona
Hozzászólások
időrendi sorrend
Nem lehetett ez másként régen sem, el tudom képzelni az idősebb korosztályt, nekik sem volt alvás, amíg mi bírtuk szusszal.
Az életünkben volt egy boldog időszak és azt úgy nevezem, "gyerekkor".
:-)