Levél a Mikulásnak
2011. december 4.
Volt egyszer egy álmom…
Tél volt, december eleje. Sűrű pelyhekben hullott a hó. A házak a kis falumban olyanok voltak, mint a mézeskalácsházak, amiknek porcukorral meghintették a tetejüket. Kisfiú voltam, nyolcéves forma, és csodálatos volt a világ. Illetve majdnem az volt.
Olvasásból és írásból, de főleg fogalmazásból nem voltam túl jó. Éccs'anyám eléggé el is volt keseredve. Amikor hazajött az egyik fogadóóráról, csak ült apám kopott, zöld karosszékében, és az állát tenyerébe hajtva, gondterhelten nézett rám. Nagyot sóhajtott, és ennyit mondott:
- Mi lesz így belőled kisfiam? Te össze-vissza írkálsz, fogalmazás helyett. A tanárnéni azt mondta, most még nem buktat meg, de… Ez így nem mehet tovább. Érted? Megígértem neki, hogy segítünk neked.
Szótlanul, összeszorult szívvel bólogattam. Nem tudtam elmondani, hogy a betűk és a szavak valahogy összekeverednek a füzetemben. Hogy hiába akarom őket sorba állítani, valahogyan soha nem az jön ki belőlük, amit szeretnék. Pedig..., ha becsuktam a szememet, kalandok sora jelenik meg a képzeletemben. Sárkányok, lovagok, hercegek és bűvös erdők filmjei futkároznak előttem.
Az volt a baj, hogy csak a fejemben voltak meg ezek. Hiába kérte éccs'anyám, nem tudtam őket leírni.
- Van egy ötletem - folytatta éccs'anya -, ezentúl együtt írjuk le a történeteidet. Talán ez segíteni fog megtanulni neked a fogalmazást. De! - emelte fel a mutatóujját figyelmeztetőleg. - Legelőször a Mikulásnak írjunk egy levelet, hogy legyen ideje tejesíteni a kívánságaidat.
Sokáig ültem a papír felett a ceruzával éccs'anyám figyelő szeme előtt, mire megfogalmazódott bennem a kívánságom.
"Kedves Mikulás!
Csak azt szeretném kérni tőled, hogy úgy tudjak írni, hogy édesanya büszke lehessen rám, és ne kelljen mindig szégyenkeznie miattam a tanárnéni előtt! Hogy ne a szamárpadba ültessenek, hanem én lehessek egyszer a legjobb, hogy édesanya örülhessen és mosolyogjon mindig a szeme. Ezenkívül, egy szánkót szeretnék még csak…"
…
Azóta eltelt több, mint húsz év. Talán mondanom sem kell, hogy azon a télen nem teljesült minden kívánságom. (Bár a szánkót, valamilyen csoda folytán, ott találtam a kiscsizmám mellett.)
A történeteim még ma is ott sorakoznak - gyűrött papírlapokon - a régi asztalfiókomban. Néha, amikor hazautazom, beléjük-beléjük olvasok... és várom a csodát.
A csoda eljött!
A kérésemet most - kicsit megkésve - teljesítette a Mikulás. Ezen a Mikulás napon, végre éccs'anyám arcára büszkeséget és mosolyt csaltam az írásaimmal, amikor megmutattam neki az itteni eredményeimet.
Ő most csak ennyit mondott.
- Lám-lám, mi lett az én bukásra álló fiacskámból... - és kaptam tőle egy nagy puszit.
...
Köszönöm Éccs'anyának, hogy mindvégig hitt bennem, amikor már én sem hittem magamban! És külön köszönöm az olvasóimnak a sok csillagot, amivel a toplista élére repítettek!
- Mr. Darcy -
Video: youtube.com
Kép: Internet
A bejegyzést írta: Tündér
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Csudajó lehet, amikor valakinek teljesülnek az álmai!
Pussz, Tündér
Örülök, hogy végül teljesült a kívánsága, egyben gratulálok a toplistán elért eredményéért! :-)
Pussz,
Éva
Bárcsak mindenkinek teljesülnének a jó álmai!
Pussz, Virág
Anya révén tudom, hogy az anyák mindig hisznek és bíznak a gyermekeikben, bárki bármit is mondjon. Az anya érzi és tudja gyermeke mire képes. A honnanra nincs válaszom, de tudja ezt bizton állíthatom. Üdvözlettel Éva.
Köszönöm, hogy olvashattam!
Üdv: Ailet
Ez király lett:-))) és te is király vagy!!! A mamát puszilom!
Üdv,
Pinokkió
Nagyon örülök az Ön sikereinek! Sok jó írását olvashatjuk itt az oldalon. Megérdemelte a helyezést és édesanyja az örömet, amit ezzel adott neki.
Bokor
Ez jó volt olvasni. Még belőlem is lehet valaki?
Tyson
Tisztelt Mr. Darcy!
Nagyon örülök az Ön sikereinek! Sok jó írását olvashatjuk itt az oldalon. Megérdemelte a helyezést és édesanyja az örömet, amit ezzel adott neki.
Bokor
Szijjja Darcy!
Ez jó volt olvasni. Még belőlem is lehet valaki?
Tyson