ma
2012. február 17.
Jó napom volt, van itt vannak a csajaim, három meseszép csodanő!
Képzeljétek el a fiamat, van itthon három unokahúg, két nővér, egy anya!
időnként közli, anya magányra vágyom!
Akkor jön, "megyek focizni" sajnos most hó van és nem tud kint focizni.
No megyek, mert a csajok velem alszanak, és amikor megébrednek, ha nem vagyok ott, akkor baj van.
Jó éjt mindenkinek!
Maresz
A bejegyzést írta: maresz058
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: Tündér
Kedves Maresz!
Kellenek a fárasztó napok, hogy aztán jólesően el tudjunk nyújtózni és emlékezni.
Pussz, Tündér
Most kezdem a nyújtózkodást!!
Maresz
Válasz erre: Tündér56
Ugyan fárasztó, de nagyon klasszak tudnak lenni ezek a napok. :-)
Nem a mennyiség hanem a minőség számít :-))))))))))
Eszembe juttattad a régi szép időket , amikor reggelente lépni nem lehetett a szobában :-)))))))))
Szerencsére! :-)
maresz
Válasz erre: zsoltne.eva
Akkor hányan voltatok, vagytok összesen? :-)
Azért érdekes dolog ez, mert ahogy öregszünk, velem együtt persze az unokatesók is... egyre közvetlenebbek vagyunk egymáshoz. Nekem három unokaöccs és kettő unokahúg jutott. (Anyunak öt testvére volt.) Az egyik unokahúgomat nem tudtam közelebbről megismerni, a távolságtartásuk (jó dolguk) miatt, nem ő tehet erről, inkább a szülők.
De a többivel nagyon sok szép emlékem van a múltból, hiszen a gyerekkori szünidőket velük töltöttem...
Tényleg, mennyi érdekes téma lenne a múltból? Eszembe juttattad! :-)
És ez még csak a szűk család.
A gyerekkor, és unoka tesók, az valóban megérne egy misét!
Válasz erre: Divi Éva
Szia Maresz !
Milyen érdekes, nekem pedig a fiú unokatestvérek voltak többen. A rokonságban sokkal több a fiú, ma már férfi, mint lány, vagy nő. Nekem is érdekes, volt, mert ők nem akartak velem babázni, vagy lányos játékot játszani. Így bizony nekem kellett hozzájuk alkalmazkodnom, ha nem akartam az egész nyarat a szülőkkel a lakásban tölteni. Így tanultam meg verekedni, harcolni, esni, focizni, motort szerelni, kisebb gépeket összerakni. Ma már hálás vagyok, mert sokat tanultam tőlük. Én egyetlen unokatesómat fertőztem meg a kötéssel, vagy kézimunkával. Egy a sok közül, ma már a lányainak tanítja a horgolást, kötést, hímzést. Puszi Éva.
Maresz
Válasz erre: Gyuri
Így lesz a férfiaknak már gyerekkorukban elegük a nőkből.
Gyuri
Maresz
Válasz erre: MindenHatÓ
Jaj, szegény fiad ;-)))
Kellenek a fárasztó napok, hogy aztán jólesően el tudjunk nyújtózni és emlékezni.
Pussz, Tündér
Nem a mennyiség hanem a minőség számít :-))))))))))
Eszembe juttattad a régi szép időket , amikor reggelente lépni nem lehetett a szobában :-)))))))))
Azért érdekes dolog ez, mert ahogy öregszünk, velem együtt persze az unokatesók is... egyre közvetlenebbek vagyunk egymáshoz. Nekem három unokaöccs és kettő unokahúg jutott. (Anyunak öt testvére volt.) Az egyik unokahúgomat nem tudtam közelebbről megismerni, a távolságtartásuk (jó dolguk) miatt, nem ő tehet erről, inkább a szülők.
De a többivel nagyon sok szép emlékem van a múltból, hiszen a gyerekkori szünidőket velük töltöttem...
Tényleg, mennyi érdekes téma lenne a múltból? Eszembe juttattad! :-)
Milyen érdekes, nekem pedig a fiú unokatestvérek voltak többen. A rokonságban sokkal több a fiú, ma már férfi, mint lány, vagy nő. Nekem is érdekes, volt, mert ők nem akartak velem babázni, vagy lányos játékot játszani. Így bizony nekem kellett hozzájuk alkalmazkodnom, ha nem akartam az egész nyarat a szülőkkel a lakásban tölteni. Így tanultam meg verekedni, harcolni, esni, focizni, motort szerelni, kisebb gépeket összerakni. Ma már hálás vagyok, mert sokat tanultam tőlük. Én egyetlen unokatesómat fertőztem meg a kötéssel, vagy kézimunkával. Egy a sok közül, ma már a lányainak tanítja a horgolást, kötést, hímzést. Puszi Éva.
Gyuri